Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: Adatok a hazai kémiai tanszékek történetéhez II. (Kerekes Ferenc)

dalmi előrehaladásából, s a felvilágosult nézetek fokozatos előretöréséből keletkezett társadalmi szükségletet. A kezdeményezések sikertelensége viszont az akkori hazai viszonyok igen jellegzetes képét villantják elénk. Gyarmati sorsunk az állami támogatást, felekezeti megoszlásunk a belső erőfeszítések erejét csökkentették szomorú módon. 1776-ban a kolozsvári orvosi-sebészeti tanintézetnél szándékozott a kormányzat újabb tanszékeket, így kémiai és botanikai tanszéket is felállítani. E tanszékre Bara Ferenc pályázott, akinek az akkori helyzetre jellegzetes módon a bécsi egyetemnél kellett volna alkalmasságát bebizonyítania. Ennek alapján kapott volna engedélyt előadások tartására, illetve az akkori szokások szerint írták volna elő számára, hogy milyen tankönyvhöz köteles előadásaiban a legszigorúbb módon ragaszkodnia. Azon az egy adaton kívül, amelyet erre vonatkozóan az Erdélyi Gubernium egykori levéltárában találtam [2], más adatot nem tudunk sem Bara Ferenc személyéről, sem arról, hogy végül is miért nem valósult meg akkor a kémiai tanszék felállítása. Későbbi adat szerint Étienne András luxemburgi származású orvos adott elő kémiát, előadásának korszerű színvonaláról latin nyelven kiadott, sajnos befejezetlenül maradt tankönyve értesít bennünket. Egerben is működött egy ideig orvosképző iskola, ez azonban teljesen sohasem fejlődött ki. Ringelhann és Soós dolgozatában [19] feldolgozott adatok szerint Markhót Ferenc tanított Egerben a többi orvosi tudnivalók között kémiát is. A protestáns főiskolán a fizikának nevezett tantárgyon belül mindig szerepelt bizonyos mennyiségű kémia is. Debrecenben már a hetvenes években tanított az akkori viszonyok szerinti korszerű kémiát, amint egy megjegyzésből tudjuk, Hatvani István, nyilván a fizika keretében. A protestáns főiskolák közül elsőnek Debrecenben 1816-ban létesült azonban csak olyan fórum, ahol nemcsak a tanár magánszorgalmából, más tárgy keretébe beleillesztve került tárgyalásra ez a tudomány, hanem a tanszék betöltőjének hivatali kötelessége volt a kémia oktatása. 2. A debreceni kémiai tanszék létesítése Cseh-Szombathy József orvos, 1815-ben alapítványt tett arra, hogy a debreceni kollégiumban ásvány-növény és vegytani tanszék létesíttessék. A tanszékre olyan embert lehetett csak kinevezni, aki e tudományokat magyar nyelven tudja előadni. Ekkor történt tehát az éLsö, nyelvében is magyar kémiai tanszék létesítése. Az új tanszékre a debreceni főiskola egykori diákját Kerekes Ferencet hívták meg, aki nem sokkal azelőtt egy állatorvosi könyvnek magyar nyelven való megszólaltatásával már hallatott magáról [3 j. A meghívást Kerekes elfogadta, de előbb engedélyt kért, hogy az előadandó tárgyakat külföldön korszerű színvonalon elsajátítsa. A debreceni nagykönyvtár vastag iratcsomóban őrzi azt a sok feljegyzést, amelyet a leendő professzor külföldi tanulmányútja során készített magá-410