Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A mozgás kérdése a földrajzi környezetben

anyag és energia, a belső kölcsönhatások és az anyag, energia mozgása, az ellentmondások rendszere mint a folytonos fejlődés rugója. A jelenségek ilyen értelmű dialektikus vizsgálata és természetük lényegének a megismerése képesít arra, hogy földrajzi környezetünk átalakítását célszerűen elvégezzük, önfejlődését a termelés érdekeinek megfelelően és tervszerűen irányítsuk. IRODALOM ÉS JEGYZETEK [1] Engels: A természet dialektikája, 79. oldal. Szikra, Budapest, 1952. [2] Az anyag mozgásának okai a földrajzi burokban A. Rittmann csoportosítása szerint. Bulla Béla: Altalános természeti földrajz I., 96. oldalán Kádár Lászlótól: Az anyag mozgásai a Föld belső szféráiban és a földrajzi burokban. Budapest, 1953. [3] Kádár László: Az anyag mozgásai a Föld belső szféráiban és a földrajzi burokban. Ugyanott, 82—84. oldal. Közli V. J. Vernadszkijnak az elemek geokémiai körforgalmára, továbbá a széndioxid geokémiai körforgalmára vonatkozó sémáját. [4] Az energiákra és a Föld belsejére vonatkozó legfontosabb utalásainkat itt Kádár László: Az anyag mozgásai a Föld belső szféráiban ésl a földrajzi burokban c. tan könyvrészletéből vettük. (Bulla Béla fent idézett műve, I., 96— 126. old.) A fejezetben Kádár László Rédey István adatait közli (a kontinensek egyes részei és különböző szigetek távolodásának számszerű értékei. ,,A Wegener-féle elmélet geodéziai jelentősége." Térk. Közlöny, 1940.) A földmérési adatok szerint a legnagyobb gyorsaság a grönlandi Farvel-fok és Skócia között tapasztalható: évi 18—36 méter; de idők folyamán a legnagyobb mértékű eltávolodás (megtett út összesen) — a ma csak 0,2 m/év sebességgel távolodó — Fokváros és BuenosAir es között történt: a mintegy 30 millió év előtti elválás óta 6220 km. Az adatok szerint nemcsak a mozgás sebessége, hanem a földrészek elválásának időpontja is különböző. [5] Szádeczky—Kardoss Elemér: A kontinensvándorlás kérdése. Természet és Technika, 1949. évf. [6] Kádár László: Fent idézett tankönyvrészlet (Bulla Béla: Általános természeti földrajz I., 118. old.) [7] Engels: A természet dialektikája, 85—86. oldal. Budapest, 1952. [8] K. K. Markov: A geomorfológia alapvető kérdései. Moszkva, 1948. Fordítása Budapest, 1952., 130—228. old. Markov e szinteket az endogén és exogén felszínképző erők kölcsönhatásának vizsgálati módszereivel állapítja meg és írja le. [9] Bulla Béla: Altalános természeti földrajz II., 315. old. Budapest, 1954. A fejlődés alapelvei közül az elsőre (a) megjegyezhető, hogy ez a kitétel: ,,a mozgás az anyag létezésének alapformája", itt nem bizonyító erejű, tekintettel arra, hogy mechanikai mozgásról van szó. A Föld felszínén — viszonylagosan pillanatnyilag mechanikailag mozdulatlan anyag is létezik. Létét a belső molekuláris és atommozgás határozza meg. [10] A rendszerezés Bulla Bélától: Általános természeti földrajz II. kötet. A klimatikus morfológiai formákat részletesen, a változó kölcsönhatások szemszögéből, dialektikus módszerekkel ismerteti. [11] Udvarhelyi Károly: Európa földrajza az iskolában, 161. old. 48. ábra. Szeged, 1940. [12] Koppány György: Alaska térségéből kiinduló hidegfrontok hatása Közép-Európa időjárására. Időjárás, 5. sz., 1959. szept.—október, 307. oldal. [13] Udvarhelyi Károly: Kanada. Főiskolai tankönyv. Budapest, 1961. [14] Cseh Eva: A hideggócok mozgása és hatásuk a Kárpát-medencében. Időjárás, 5. sz., 286. old., 1959. szept.—október. Részletesen foglalkozik a hideg légtömegek mozgásával és pályájával. [15] Bacsó Nándor: Bevezetés az agrometeorológiába, 20. oldal. Budapest. 1953. [16] Mao Ce-tung: Az ellentmondásról, 8—10. old. Szikra, Budapest, 1952. -392