Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A mozgás kérdése a földrajzi környezetben

viszi. Az anyag — saját mozgásához — energiát használ el. Ugyanakkor szállítja is az energiát (izzó kőzetanyag, levegő, víz stb.). Legjelentősebb a tengeráramlások és a szelek energiaszállítása (1. ábra). Ilyen értelemben nemcsak az anyagok, hanem az energiák körforgásáról is beszélhetünk. Erre éppen a tenger áramlások és a nagy szélrendszerek energiaszállítása utal. Gondolhatunk ezenkívül a vulkánokban és a hőforrásokban felszínre jutó hőenergiára, és mindazokra az energiákra, amelyek a Föld belsejében és a felszínen működő mechanikai rendszerekben a súrlódásból adódnak. Az energiák egyik anyagról a másikra rendszerint minőségi változás formájában mennek át. Amikor a víz a Föld felszínéről elpárolog, a hőenergia molekuláris energiává alakul át benne. A magasba emelkedett vízgőz molekuláris energiája — kicsapódás után — mozgási és hőenergiává változik. Leesik, eróziós munkát végez. A párolgás-lecsapódás folyamatában a hőenergia térben áthelyeződik. A felemelkedő vízgőz ugyanis, a földfelszínre besugárzott meleg egy részét párolgási hő formájában magával viszi a magasba, s amikor ott kicsapódik, a felszabaduló látens hőt átadja a környező levegőnek. Ismerjük az energia „ingajáratát" a Bergeron-féle átpárolgási folyamatokban. Igen figyelemre méltó a főn szél energiaszállítása is. Amikor a szél felemelkedik a hegységre, a kicsapódó vízpára látens hőenergiáját átveszi. Ez a melegnyereség azután a lee oldalon létrehozza a főn szél különös jelenségét. A gazdaságilag is fontos melegtöbblet szállított energia. Felhőképződés A felhők elenyésznek A leveqö /elemelkedik, lehűl Leereszkedik, melegszik 2. ábra A főn szél és hőenergia vándorlása. A felmenő oldalon (a kicsapódás következtében) felszabaduló látens hő a másik oldalon a levegő fokozottabb felmelegedésében jelentkezik. Hasonló, de ellenkező előjelű energiavándorlás játszódik le a víztömegek elpárolgásánál, a jég megolvadásánál (hőelvonás). Megjegyezzük, hogy az energiavándorlás mértéke szorosan összefügg az energia belső fizikai tulajdonságaival és a energiahordozó közeg természetével. Fontos lehet itt a fajmeleg kérdése, különösen a kőzetek és a talaj, valamint a víz egymástól igen eltérő hőgazdálkodása. Ez az alapvető oka a kontinentális és az óceájii éghajlat különbségeinek, a me25 385