Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Udvarhelyi Károly: A mozgás kérdése a földrajzi környezetben

benne, akkor is, ha a Smidt-féle hideg úton keletkezés — utólagos felmelegedés elméletét vesszük alapul. A földfelszín minden változása a működő energiák milyenségén, intenzitásán és helyi csoportosulásán nyugszik. A földrajzi burok differenciált energiái. A földrajzi környezet sokféle energiája minőségi változásokon mehet át, egymásba is átalakulhat. A különböző fajta hatóerőket ezért az energiák különböző mozgásformájának tekintjük. Az energiák ilyen elkülönülése, különböző mozgásformákban való megjelenése: az energák differenciálódása. Az általánosan ismert mozgási-mechanikai energián kívül a földfelszín alakításában részt vesz a hő- és fényenergia, a Nap egyéb sugárzása, a Föld belső melegét gyarapító rádióaktív sugárzás, továbbá a kémiai és molekuláris, vagy kinetikai energia. Ismerjük a nehézségi erőt. amely úgyszólván minden más energiával kölcsönhatásba lép. Az energiák az adott földrajzi térben mennyiségi és minőségi változásnak vannak kitéve. a) Az energiák mennyiségi változása. Nem az összenergia változásáról, nem is az energia elveszéséről van szó, hanem arról, hogy az energiák a földrajzi környezetben időszakonként és helyileg integrálódnak, a földtörténet tanúsága szerint más-más intenzitással lépnek fel. A karbon korszakban a biokémiai energiák és a kéregmozgások hatásfoka volt jelentős. A harmadidőszak újabb orogenetikus mozgásokról, a jégkorszak a jég eróziós tevékenységéről nevezetes. A jégtakaró előnyomulása és visszahúzódása, az éghajlat ritmikus változása, ezzel együtt a folyók munkaképességének hullámzása mind az energiák mennyiségi változásának az eredménye, térben és időben. b) Az energiák minőségi (mozgásforma) változásai. A mennyiségileg változó energiák a tájat minőségileg alakítják át, de eközben maguk is minőségi változást szenvednek. Az energiafajták — mint mozgásformák — adottak. Objektívek és minden esetben anyaghoz vannak kötve. Ámde folytonosan átalakulnak egymásba. Amennyiben az energiák formai változását „mozgásnak" nevezhetjük, úgy az energiák különböző fajtáit is nyugodtan mondhatjuk az energiák mozgásformájának, amely természetesen minőségi fogalom. Az atomhoz kötött magenergia ilyen különleges mozgás (formai átalakulás) folyamán alakul át Földünk belsejét felmelegítő sugárzó atomenergiává. A hőenergia a Föld kérgében, a vízben és a légkörben átalakulhat mozgási energiává, a vízpárában molekuláris energiává, majd mind a kettő visszaalakulhat hőenergiává, s így tovább. Az energiák formai (minőségi) mozgásának tanulságos példája a nagy földi cirkuláció és a tengeráramlások rendszere A morfológiai változások minden jelenségében felismerhető a Föld vonzóerejének és a helyzeti energiának a szerepe. Az utóbbinak mozgási- és hőenergiává való átalakulása egy percig sem szünetel. Közben a hő és a mozgás mind újabb helyzeti energiákat szül, illetőleg ilyenné alakul át. A geoszinklinálisok feltöltődése az egyensúly megbomlása következtében izosztatikus mozgásokban pattan ki. Minden izosztatikus mozgás közvetlenül helyzeti energiákból származik. Az energiák ilyen értelmű mozgásforma-változásában a fizikaiak -383