Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Nagy József: Hámán Kató
Az MSZMP elvi nyilatkozata kimondja, hogy az imperializmus korában a burzsoázia már elvesztette minden baladó jellegét, s a haladásnak csak a proletariátus lehet a zászlóvivője, a haladás útja pedig: „következetes osztályharc a burzsoázia ellen". A párt küzd a demokráciáért, a kizsákmányolás csökkentéséért, de „tisztában van azzal is, hogy amíg a kapitalista termelési rend fenn áll, a munkásság kizsákmányolása nem szüntethető meg. és hogy az osztályharc célja a kizsákmányolás megszüntetése" [23]. Bár ez az elvi nyilatkozat nem tartalmazza a kizsákmányolás megszüntetésének útjait és módjait, nyilvánvaló, hogy az MSZMP célja a proletárforradalom és a proletárdiktatúra megvalósítása volt. A párt akcióprogramja miután elemzi a magyarországi gazdasági és politikai helyzetet megállapítja: „A Magyarországi Szocialista Munkáspárt feladata, hogy a város és falu dolgozóinak harcos egységét megteremtse, minden osztálybékét hirdető koalíciós politikát elvessen és megvalósítsa a proletárosztályharc egységét a reakció elleni élethalálharcban" [24]. A párt követelései közé tartozott a progresszív adózás bevezetése, a parasztság részére ingyenes földosztás oly módon, hogy a földbirtok megváltási összegét az állam vállalja, munkanélküli segély és a 8 órás munkanap bevezetése. Követelte a párt a reálbérek emelését, azonkívül a női és gyermekmunkát védő törvények kiadását. Ez a program alkalmas volt arra, hogy a nagybirtok és nagytőke hatalma ellen csatasorba állítsa a városi és falusi dolgozók hatalmas tömegeit. Az MSZMP lényegében forradalmi munkáspárt volt, melynek vezetői többségükben tagjai voltak a Kommunisták Magyarországi Pártjának is, programja és elvi álláspontja azonban az opportunista szociáldemokrata pártvezetőséggel szembenálló szocialista munkások véleményét és akaratát is kifejezte. Az MSZMP megalakulása igen jelentős volt a KMP szempontjából is. Az MSZMP megalakulásával a kommunista párt legalábbis időlegesen áttörte az illegalitást és ha korlátozott keretek között is, szabadabban terjeszthette eszméit és szabadabban harcolhatott a dolgozók érdekében. Természetesen éppen a legalitás megőrzése érdekében az MSZMP nem léphetett fel kommunista pártként és céljait nem terjeszthette teljesen világosan a dolgozó tömegek elé. Elvi nyilatkozata pl. csak általánosságban mondja ki, hogy „célja a kizsákmányolás megszüntetése", de a proletárforradalmat nem tűzi ki célul. Az elvi nyilatkozat ugyancsak megállapítja azt is, hogy „a harc célja csak nemzetközi együttműködéssel érhető el", de hogy a II. vagy III. Internacionáléhoz tartozónak vallja-e magát ebből nem tűnik ki világosan. Annak érdekében viszont, hogy legalitását megőrizze és a szociáldemokrata vezetők egyre erősödő támadásait is kivédje az MSZMP 1925 augusztusában elküldte megbízottait a II, Internacionálé marseillesi kongresszusára. Abban az esetben ha az MSZMP nyíltan kommunista programmal lépett volna színre még nagyobb támadásoknak lett volna kitéve a szociáldemokrata jobboldal részéről, arról nem is beszélve, hogy egy nyíltan kommunista programmal fellépő párt működését az ellenforradalmi kormányzat eleve nem engedélyezte volna. Világosan látta a kom358-