Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Nagy József: Hámán Kató

késeken, hanem a munkások egységes fellépésén múlt, hogy ezeket a béreket nem szorították még lejjebb. A Tanácsköztársaság megdöntése után a munkásság osztályharcos fel Lépését a kommunisták irányították. Lépten-nyomon leleplezték az uralkodó osztállyal megegyezésre törekvő jobboldali szociáldemokrata vezetőket, akik csupán szemlélői voltak a munkásosztály nyomorának. A kommunisták által vezetett baloldal nyilvánosságra hozta a Bethlen— Peyer -paKtum szövegét is és ezzel nemcsak súlyos csapást mért az opportunista vezetőkre, hanem megszilárdította a saját helyzetét is a munkásosztály soraiban. Munkájuknak mind sztrájkmozgalmi, mind szervezeti téren meg is volt az eredménye. Fokozódtak a sztrájkok, az 1923 őszén megtartott szociáldemokrata párti alapszervi választásokon pedig számos körzetben baloldali vezetőséget választottak. 1923 november 4-én ismét Bécsbe utazott Hámán Kató. Ekkorra a kommunisták által vezetett baloldali munkásmozgalom már elég komoly eredményeket ért el. Igaz ugyan, hogy a kialakult baloldal nem volt egységes irányítás alatt, de a vasas-, bőrös-, fás szakszervezetek tagságának jelentős része és számos budapesti pártkörzet szemben állt a oeyerista párt- és szakszervezeti vezetéssel. Ilyen körülmények után került sor 1924 április 20-án a Szociáldemokrata Párt XXII. kongresszusának az összehívására. A baloldal kommunista vezetői megtették a szükséges intézkedéseket az egységes fellépés érdekében. Április 6-án Hámán Kató feltételezhetően azért utazott Bécsbe, hogy az emigrációban lévő kommunista vezetőkkel megbeszélje a ikongnesszussal kapcsolatos állásfoglalást [17], Az ellenzék határozati javaslata — melyet 16 kongresszusi küldött írt alá — nagyon helyesen fejtette ki, hogy ,,az ellenzéki mozgalom nem öncél, hanem a munkásosztály egyetemes céljait szolgáló akció" amellyel viszaakarják vezetni a pártot ahhoz a „mozgalmi irányhoz, amelyben jellemzően kifejezésre jut az elfogulatlan osztályharcos szellem" [18]. Határozati javaslatot terjesztett be az ellenzék a földmunkások és vasútasok szabad szervezkedése érdekében is, amelyről 1921-ben Peyer a Bethlen miniszterelnökkel kötött paktum idején lemondott. Az ellenzék tehát nem a mozgalom kettészakítására törekedett, hanem megtisztítására, ami megfelelt a szociáldemokrata munkástömegek követelései rek is. A szociáldemokrata pártkongresszus után Hámán Kató szerepe egyre jobban növekedett. Már a kongresszus előtt tagja lett az SzDP országos nőszervező bizottságának és ilyen minőségben vett részt 1924. április végen a szocialista nők kongresszusán, ahol fel is szólalt és ismertette a baloldal álláspontját [19]. Mint szakszervezeti titkár is arra törekedett, hogy a kémiai iparban dolgozó munkásnőket bevonja a szakszervezetbe és gondoskodjon munkásöntudatuk fejlesztéséről. Szóban és írásban azért küzdött, hogy a nődolgozók ne csak a munkapadnál legyenek egyenlőek a férfiakkal, hanem az osztályharcból is ugyanugy vegyék ki részükét. „Minden dolgozó öntudatos nőnek — írja a Vegyészeti Munkás 1924 oktoberi számában — mint egy-egy apostolnak kell dolgozni a 21 358