Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Nagy József: Hámán Kató

csökkent a munkanélküliek száma, több mint százezer munkanélküli volt az országban. Hámán Katónak 1922-ben sikerült elhelyezkednie egy pesti gyer­tyagyárban. Azonnal belépett a Vegyészeti Munkások Szakszervezeté­be és csakhamar vezetője lett a kis üzem munkásainak. Munkahelyén nemsokkal belépése után sztrájkharcot szervezett és ezért elbocsájtoí­ták állásából. A szakszervezet azonban csakhamar elhelyezte a Rug­gyantaárugyárban [10]. A Ruggyantaárugyár ebben az időben az egyik legjelentősebb vegyipari üzem volt Magyarországon. A munkások hely­zete azonban itt sem volt jobb, mint a többi vegyipari üzemben. A ve­gyészeti munkások a munkásosztály legelnyomottabb, legkizsákmá­nyoltabb rétegéhez tartoztak. A vegyészeti gyárak a legfontosabb mun­kásvédelmi berendezéseket is nélkülözték, a vegyészeti dolgozók állan­dóan játszottak a halállal és éhbérért dolgoztatták őket. A Ruggyantaárugyárban Hámán Kató belépése után csakhamar nagyarányú szervezkedés indult meg. Állandó, rendszeres agitációval sikerült elérnie, hogy a munkások nagyrésze belépett a szakszervezet­be. Együttes fellépéssel sikerült több egészségügyi és biztonsági intéz­kedést kicsikarni a vállalat vezetőségétől. Az igazgatóságnak azonban tudomására jutott, hogy az erőteljes munkásmozgalom élén Hámán Ka­tó áll, s így nemsokára innen is távoznia kellett. A vegyipari munkások előtt azonban ekkorra már ismertté vált Hámán Kató neve. Maga a szociáldemokrata párt vezetősége és a szaktanács is felfi­gyelt Hámán Kató tevékenységére és a munkásság kívánságát is telje­sítve 1923 elején őt bízták meg a Vegyészeti Munkások Szakszerveze­tében a titkári teendők ellátásával. Hámán Kató annak ellenére, hogy tisztában volt az előtte álló nehézségekkel örömmel vállalta, a megbí­zatást. Tudta, hogy azt a szervező, felvilágosító munkát, amelyet ed­dig egy-egy üzemben folytatott most már egy egész szakma munká­sainál végezheti el. A vegyészeti dolgozók általa is tapasztalt nyomorú­ságos élete nagyon indokolttá tette Hámán Kató elhatározását. ü maga 1926-ban a Rákosi—Vági-per idején a bírósági kihallgatás ajkalmával azt mondja életének erről a szakaszáról: „Munkásnő vol­tam a kémiai iparban, s egy ideig alkalmazottja a kémiai munkások szakszervezetének. Ha semmit sem hallottam volna a szocializmusról és a proletármozgalomról, azok a tapasztalatok amelyeket a kémiai munkások és munkásnők életéből gyűjtöttem, az ő fájdalmaik és szen­vedéseik arra bírtak volna, hogy minden erőmmel küzdjek a proleta­riátus felszabadításáért" [11]. Mint szakszervezeti titkárnak tág lehetősége nyílt a dolgozók egészségügyi és szociális helyzetének tanulmányozására. Szerkesztője a Vegyészeti Munkás című szaklapnak és szerkesztőségi tagja a Nő­munkás című lapnak. Ezekben a lapokban jelentek meg cikkei, ame­lyek leleplezték a dolgozó nők lealázó, kizsákmányolt helyzetét, s le­rántották a leplet az uralkodó osztály hírhedt fajvédő politikájáról. Egyik cikkében leírja, hogy „még Dél-Amerikában is a gyáros tartozik gondoskodni a gyermekek felügyeletéről és orvosi vizsgálatáról. Az anyának köteles munkaidőn belül szoptatásra bizonyos időt átengedni. 354-

Next

/
Thumbnails
Contents