Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Telekesy István püspök szerepe az egri vár 1710. évi feladásában

fel. hogy a fejedelmet október 29-én útnak indított küldönc útján tájékoztassa a várbeli szomorú jelenségekről. Az ebben a megbízatásban eljáró Scarbela hadnagy azonban kétkulacsos magatartásával még csak bonyolította a helyzetet. Míg a fejedelem Perényinek a már említett „végső desperatiót ábrázoló" levelét olvasta, most a hadnagy úgy tájékoztatta, hogy nem is olyan sötét a helyzet, mint amilyennek a várparancsnok azt festi. így aztán a fejedelem nem látott tisztán. „Isten tudja — írja Károlyinak — mint van azoknak dolgok" [24]. Mikor pedig Scarbela november 11-én visszaérkezett Egerbe, Perényi jelenlétében hangos szóval adta tudtára az összegyűlt tiszteknek és altiszteknek Rákóczi segítséggel biztató üzenetét, háta mögött meg esküdözött, hogy ő bizony ennek a hírét a fejedelmen kívül senkitől sem hallotta. Éppen hogy azt nem mondta, hogy az egészet a fejedelem találta ki a védők megnyugtatására. Természetes, hogy erre aztán legtöbbjüknek „elesett a szíve". Scarbela tehát a fejedelmet hamis értesítésével félrevezette, a várbelieket pedig a valóság feltárásával elcsüggesztette. Nem ok nélkül határozta el a fejedelem — bár már későn — a kapituláció küszöbén, hogy megtiltja az Egerből való — már Érsekújvárnál is károsnak tapasztalt — futár járást, „mivel oly megunatkozott embereket talál küldeni, akik csak rémítő híreket fognak bevinni" [25]. Cusani hadserege zömével november 6-án elvonult Eger alól Kecskemét felé és 10-én Wallis ezrede vette át az ostromot. Ugyanezen a napon érkezett Pálffy János gróf, mint a magyarországi hadak főparancsnoka Pestre, s már másnap levél útján felszólította Perényit, hogy késedelem nélkül adja fel Eger várát [26]. Pálffy a várparancsnokhoz intézett eredménytelen felszólítás után erélyes támadásra határozta el magát. A várvédő tisztek fegyverszüneti kérését válaszra sem méltatva, Hatvanból és másfelől is megerősítést, Budáról pedig nehéz lövegeket küldött Eger alá. Ezt megelőzően a császáriak csupán az ostromhoz való előkészületekkel, sánckészítéssel, löveg- és csoport-elhelyezésekkei voltak elfoglalva. A várat november közepére teljesen körülzárták, a védőket pedig minden külső összeköttetéstől és segítségtől elzárták. Az ellenség november 22-én aztán heves ostromhoz fogott [27], Az ostrom megszakítás nélkül egy hétnél is tovább tartott. A császári csapatok a Budáról hozott négy mozsárból éjjel-nappal szakadatlanul ontották a várra a kétszázfontos bombákat. Bár az erős falakban ezek alig tehettek jelentősebb kárt, mégis katasztrofális bajnak váltak előidézőivé; a vízhiánynak. A heves bombázás nemcsak a kutakat tette tönkre, hanem az odavezető ereket és vízfolyásokat is eltömte. Még a védett kazamatákban lévő két kút is annyira kiapadt, hogy csak alig két arasznyi sárral elegyes víz maradt bennük [28]. Perényinek egy Arndt Ádám nevű főstrázsamestere még október elején kiszökött a várból és felvilágosította az ellenséget, hol lehetne a vizet elvezetni. Míg tehát a rendes kutakat a németek jól irányzott bombáikkal pusztították el, a kazamaták víztartályainak kiapasztásáról a szökevény útmutatásai alapján az azokat ellátó Eger-patak folyásának élvezetesével s elrekesztésével gondoskodtak [29]. A kiszökött fő342-