Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Telekesy István püspök szerepe az egri vár 1710. évi feladásában

dettől fogva súlyos viszonyok között is tántoríthatatlanul hű, de most a kényszerítő körülmények nyomása alatt legjobb kivezető utat kereső agg Telekesy István püspököt, akinek szükségképpen a polgársággal egyetért őleg kellett eljárnia s mint főpapnak, a császáriak jóakaratának megnyerése végett, a behódolás ügyét kezébe vennie" [7], A polgári és klerikális történetírás igyekszik mentegetni, illetve eltusolni Telekesy püspöknek Eger feladásában játszott szerepét. Az. erre vonatkozó okmányokat, — bár ismeretesek, voltak előtte, — egyáltalán nem, vagy csak töredékesen közölte. Egyrészt figyelmen kívül hagyta De Viard, gróf Wallis Ferenc császári ezredes és gróf Croix császári tábornok bizonyságleveleit Telekesy István püspöknek „őfelsége iránt tanúsított különös és példás jóindulatáról", midőn a „rebellis" katonaságot — a várvédő kurucságot — hathatósan arra buzdította, hogy Eger várát a császáriaknak minél gyorsabban adja át Másrészt pedig elhallgatta I. József császár 1711. március 6-án kelt kegyelmi diplomájának indokló részét, amelynek alapján a felségsértés vádjával illetett egri püspököt minden előbbi méltóságába és jószágába visszahelyezve rehabilitált [8]. Ezeknek az okmányoknak a közzététele és figyelembe vétele sok vonatkozásban módosítja Telekesy István egri püspöknek a Rákóczi-szabadságharcban játszott szerepéről alkotott véleményünket. Ismeretes, hogy az egyetlen Rákóczi oldalán álló püspök, Telekesy István is mint hadifogoly került a kurucok közé. Az 1705 szeptemberében tartott szécsényi országgyűlésen a rendek nevében már az egri püspök üdvözölte a fejedelmet, ő mondotta az ország sátorában az ünnepélyes misét a fejedelem eskütétele előtt. Utána Pethes András címzetes püspök, egri káptalani nagyprépost felolvasta az eskümintát, a fejedelem pedig az egri püspök kezébe tette le az esküt. Rákóczi a senatus tagjai sorába felvette Telekesy István egri püspököt és Pethes András egri nagyprépost is [9], Telekesy résztvett az 1707. május 31-én megnyílt ónodi országgyűlésen is. — mint írja — ,,nagy kitelensigemből" [10]. A rendek elhatározták, hogy a távollévő királypárti esztergomi érsek helyett az egri püspököt kérik meg az üdvözlő beszéd tartására. A püspök erre csak a harmadik üzenet után vállalkozott, de rögtönözve is igen szép beszédet tartott, amikor a fejedelem a szenátoroktól körülvéve megjelent az ország sátorában [11]. Az egyetlen Rákóczi oldalán álló (egri) püspök elsők között írta alá azt a végzést, amely az osztrák házat a magyar tróntól megfosztottnak nyilvánította. Telekesynek az ónodi gyűlésén tanúsított magatartására talán a legjellemzőbb magának a püspöknek az ország nádorához. Eszterházy Pálhoz intézett levele, későbbi folyamodványa. Ebben Telekesy többek között így ír: „. . . Én szegény megöregedett lelkipásztor ezelőtt hét esztendővel látván, hogy nemcsak az erdélyi, de a körülöttem lévő püspökségek úgymint váradi, váczi. nitrai, sőt esztergomiak is nagyobb része lelkipásztorok, avagy püspökök nélkül vannak, hogy mindezek, a magam egri dioecesisemmel (püspökségemmel — Sz. 1) együtt, a ki 13 vármegyéből áll, lelki föpásztorok nélkül ne maradjanak, s a catholica religio (katolikus vallás — Sz. I.) sok esztendőkig helyre sem állható fogyatkozásokban ne 22* 339