Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Telekesy István püspök szerepe az egri vár 1710. évi feladásában

dettől fogva súlyos viszonyok között is tántoríthatatlanul hű, de most a kényszerítő körülmények nyomása alatt legjobb kivezető utat kereső agg Telekesy István püspököt, akinek szükségképpen a polgársággal egyetért őleg kellett eljárnia s mint főpapnak, a császáriak jóakaratá­nak megnyerése végett, a behódolás ügyét kezébe vennie" [7], A polgári és klerikális történetírás igyekszik mentegetni, illetve eltusolni Telekesy püspöknek Eger feladásában játszott szerepét. Az. erre vonatkozó okmányokat, — bár ismeretesek, voltak előtte, — egy­általán nem, vagy csak töredékesen közölte. Egyrészt figyelmen kívül hagyta De Viard, gróf Wallis Ferenc császári ezredes és gróf Croix csá­szári tábornok bizonyságleveleit Telekesy István püspöknek „őfelsége iránt tanúsított különös és példás jóindulatáról", midőn a „rebellis" katonaságot — a várvédő kurucságot — hathatósan arra buzdította, hogy Eger várát a császáriaknak minél gyorsabban adja át Másrészt pedig elhallgatta I. József császár 1711. március 6-án kelt kegyelmi dip­lomájának indokló részét, amelynek alapján a felségsértés vádjával il­letett egri püspököt minden előbbi méltóságába és jószágába vissza­helyezve rehabilitált [8]. Ezeknek az okmányoknak a közzététele és fi­gyelembe vétele sok vonatkozásban módosítja Telekesy István egri püs­pöknek a Rákóczi-szabadságharcban játszott szerepéről alkotott véle­ményünket. Ismeretes, hogy az egyetlen Rákóczi oldalán álló püspök, Telekesy István is mint hadifogoly került a kurucok közé. Az 1705 szeptemberé­ben tartott szécsényi országgyűlésen a rendek nevében már az egri püs­pök üdvözölte a fejedelmet, ő mondotta az ország sátorában az ünnepé­lyes misét a fejedelem eskütétele előtt. Utána Pethes András címzetes püspök, egri káptalani nagyprépost felolvasta az eskümintát, a fejede­lem pedig az egri püspök kezébe tette le az esküt. Rákóczi a senatus tag­jai sorába felvette Telekesy István egri püspököt és Pethes András egri nagyprépost is [9], Telekesy résztvett az 1707. május 31-én megnyílt ónodi országgyűlésen is. — mint írja — ,,nagy kitelensigemből" [10]. A rendek elhatározták, hogy a távollévő királypárti esztergomi érsek helyett az egri püspököt kérik meg az üdvözlő beszéd tartására. A püs­pök erre csak a harmadik üzenet után vállalkozott, de rögtönözve is igen szép beszédet tartott, amikor a fejedelem a szenátoroktól körülvé­ve megjelent az ország sátorában [11]. Az egyetlen Rákóczi oldalán ál­ló (egri) püspök elsők között írta alá azt a végzést, amely az osztrák há­zat a magyar tróntól megfosztottnak nyilvánította. Telekesynek az ónodi gyűlésén tanúsított magatartására talán a legjellemzőbb magának a püspöknek az ország nádorához. Eszterházy Pálhoz intézett levele, ké­sőbbi folyamodványa. Ebben Telekesy többek között így ír: „. . . Én szegény megöregedett lelkipásztor ezelőtt hét esztendővel látván, hogy nemcsak az erdélyi, de a körülöttem lévő püspökségek úgymint váradi, váczi. nitrai, sőt esztergomiak is nagyobb része lelkipásztorok, avagy püspökök nélkül vannak, hogy mindezek, a magam egri dioecesisem­mel (püspökségemmel — Sz. 1) együtt, a ki 13 vármegyéből áll, lelki föpásztorok nélkül ne maradjanak, s a catholica religio (katolikus val­lás — Sz. I.) sok esztendőkig helyre sem állható fogyatkozásokban ne 22* 339

Next

/
Thumbnails
Contents