Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: A Habsburg-segítség szerepe Eger vár 1552-es védelmében

király továbbra is igyekezett Eger felmentését szorgalmazni. Október 11én ismét írt a szász választófejedelemnek. — aki még mindig a Győr melletti táborban állott —, hogy a győri tábort elhagyja és Eger felmentésére sietne, helyesli és reméli, hogy Castaldo sem fog semmit elmulasztani ami a vár megmentésére szolgálna [53]. Ferdinánd október 13-án Bécsből tudatta Castaldoval, hogy a szász választó Győrnél táboroz, miáltal az ellenség kényszerítve van (!) abbahagyni Eger ostromát. ,,Híre jár, hogy a török egri táborában nagy éhség és döghalál dühöng, s Ahmát és a budai pasa között feszültség állott be, amiért Ahmátnak a budai pasa segélyére kellett mennie." Majd a király azzal vigasztalja Castaldot, hogy a török már hosszasan nem marad Egernél, ,,se nektek, sem Erdélynek kárt okozni nem fog, mert egy könnyű lovas csapat az ellenség földjére ütött és Waált felégette" [54], A király ugyanezen a napon írta Balassa Menyhértnek, hogy a főurakat, s a megyéket azonnal szólítsa fel segítségadásra, s a küldendő fegyvereseket saját csapataival vezesse Eger felmentésére. Másnap, október 14-én maga a király is írt a megyéknek, hogy parancsának, s az országgyűlés rendelkezésének engedve, megmaradásuk érdekében kövessék az ő példáját, ki fegyveres népét már elküldte, s csapataikat Balassa hadával egyesítve Eger felszabadítására siessenek [55]. Felszólításának azonban nem volt semmi foganatja [56], A Győrnél táborozó császári seregek magatartására jellemző, hogy Móric szász fejedelem még október 15-én is arról tudakozódik Bebek Ferenchez intézett levelében, hogy ,,mennyien vannak az ostromló törökök, mi a tervük, hogy állanak az ostromlott várbeliek?" [57] A király október 22-én Castaldonak írt levelében nern tartja a szász választó seregét elég számosnak arra, hogy az ellenséggel diadalmasan megmérkőzhessek. Ezért jobbnak véli, ha „folytonos excursiókkal fárasztja az ellenséget". Azt hiszi, hogy a választó ezzel Eger ostromával felhagyni kényszeríti a törököt. De más részről azt sem tartja helyesnek a király, ha Castaldo most Erdélyből kijöjjön [58]. A helytartótanács még október 23-án sem tudta, hogy mi történt Egerben, mert e napon kelt levelében azt tanácsolja Nádasdy Tamás főkapitánynak, hogy Kassán kellene a könnyű lovasságot összpontosítani és innen intézni Eger felé a felmentő támadást [59]. De az ilyesfajta üres tervezgetések és intézkedések már elkéstek és szükségtelennek bizonyultak. Az ostromló török sereg 38 napi kemény ostrom után, október 18-án eltakarodott Eger alól, miközben Bécs részvét nélkül szemlélte a vár sorsát. „Es Eger áll, többé meg nem kísértve töröktől, Omladozott kövein vérengző férfiak ülnek: Ök tárták meg Egert, s ez vala sasfészke Dobónak." (Vörösmarty: Eger). Eger várát a hazáját szerető nép tartotta meg. Ferdinánd király csak október 31-én kelt levelében közölte a szász fejedelemmel, hogy a török elvonult Eger alól: Achmed pasa Szeged, Ali budai pasa pedig Buda felé indította el seregét [60]. A bécsi hadvezetés azonban nem vállalkozott a 332-