Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben

ilyen összvegyült és olvasó pásztor legényekre és gyermekekre akadnának, ahelyett hogy azok vagy aludnának, vagy veszekednének, verekednének vagy egymást káromolnák, vagy trágár és feslett mesézésekkel töltenék idejeket?" [227] Kovács Ferenc elképzelése idealista alapon nyugvó utópia: ő az uralkodó osztály műveltebb és felvilágosultabb részének lelkiismeretét igyekszik felrázni, hogy segítsen kiművelni az ország legszámosabb részét, a parasztságot. A kiművelt parasztság, melynek többszabadságot is követel éppen ennek érdekében uraitól, nagyban hozzájárulna ahhoz, hogy egész társadalmunk műveltségben és erkölcsben megújuljon. De bármennyire utópisztikus ez az egész elgondolás, van egy erős valóságmagva. Az a másoknál is ki-ki ütköző meggyőződés, hogy a magyar nemzet léte, megmaradása éppen az elnyomott és kizsákmányolt jobbágyparasztságban van. Bessenyei úgy tartja, hogy minden nemesi nagy família a parasztságból emelkedett ki s oda süllyed vissza. A Magyarságban a parasztságra hivatkozva bizonyítja be, hogy a magyar nyelv nem veszhet ki, nem cserélhetjük el másra s ezért nincs más út előttünk, mint hogy kiműveljük. Kármán büszkén hozza majd fel, hogy „a bárdolatlan magyar véghetetlen pusztáinkon egészségesebb ítélettétellel van felruházva mint amott a csinos külföldi az ő kevély városaiban". Az értelmiség és az uralkodó osztály legjobbjai érzik, hogy ősi dicsőség ide vagy oda, nem a viszonylag csekélyszámú nemesség a nemzet, hanem a nagytömegű, idegen hatásoktól érintetlen parasztság, a nép. Bessenyei egész életében közelmaradt a néphez nyelvében és gondolkodásmódjában, mint alapjában véve közelállt ahhoz a falusi nemesség is. Csokonai pedig a literatorokat is a néphez küldi magyarságot tanulni. Dugonics a nép nyelvén szólaltatja meg a honfoglalás hőseit, Csokonai pedig a nép dalaiban véli feltalálni a magyar költészet legmesszebb visszanyúló gyökereit. Mindez, amit itt most hirtelenében elmondtunk, nem egészen egy síkra tartozik, de mind ugyanabból az egy alapjában helyes és előremutató meggyőződésből sarjad, mely majd Petőfi és Arany költészetében teljesedik ki. A nacionalizmus gyökerei Láttuk milyen fontos helyet foglal el a kor gondolkodásában a nemzeti nyelv. A nemzeti közműveltség emelése csak ezen képzelhető el. De a nemzet semmilyen vonatkozásban nem lehet boldog, amíg nyelvét ki nem műveli és ki nem terjeszti a közélet minden területére az egész országban. Ez az a pont, ahol a magyar törekvések tragikus módon összeütköztek az ország területén lakó más népek hasonló törekvéseivel. A felvilágosodás hatására nemcsak a magyarság ébredt fel és lépett a polgári értelemben vett nemzetté válás útjára, hanem az itt lakó többi népek is, ha talán ők egy kicsit később. A magát az ország urának érző magyarság viszont a nyugati nemzetállamok példáját látva maga előtt mit sem tartott természetesebbnek, minthogy — a magyar törvényhez hasonlóan a magyar nyelv is általánosan érvényesüljön az egész 278-