Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben

lési rendet Franciaországban. II. Frigyes Poroszországban rendeletileg újítja meg az iskolaügyet. II. Katalin Diderottól kér tervezetet az orosz iskolaügy átalakítására. A lengyeleknél megalakul az iskolaügyi bizottság. — Nálunk a Ratio Educationis előkészületei, majd a bevezetés körüli viták és különösen II. József nagyszabású kísérlete a német tanítási nyelv bevezetésére a közfigyelmet e fontos téma felé terelik. Bessenyei kultúrpolitikai koncepciójának létrejöttében is szerepet játszik az iskolaügy első állami rendezése [130]. — Ilyen európai légkörben és ilyen hazai előzmények után lényeges közügynek tekintik a megyék is a közoktatást és 1790-ben a megy egy üléseken hozott és az országgyűlés elé szánt határozatok közt számos vonatkozik a nevelésügyre. Tessedik Sámuel 1791-ben Pesten kiadja Comenius sárospataki beköszöntő beszédét (Oratio de cultura ingeniorum), mert igen időszerűnek tartja a nagy cseh nevelő intelmeit. Midőn pedig 1791 szeptemberében Nur Zwölf Paragraphen címen a litteraria deputatiohoz ő is elküldi javaslatait, a beszédből vett idézettel kezdi és végzi mondanivalóját. így újulnak fel a nevezetes időpontban a magyar nevelésügy legértékesebb hagyományai is. A pedagógiának, mint tudománynak megnő a becsülete és mint felette hasznos diszciplína vonul be a köztudatba. ,,A pedagógia új tudomány Európában, legalább ennekelőtte való százakban teljességgel nem gyakoroltatott. Ennél sem szükségesebb, sem hasznosabb tudomány nincsen e világon, és vajha a mi magyar iskoláinkban is taníttatna. Papok, gyermek tanítók és nevelő atyák, anyák leszünk, holott teljességgel nem értjük a gyermek nevelésének mesterségét" [131]. Révai akadémiai tervezete a filozófiai szakosztály keretében nagy szerepet akar juttatni az ,,új" tudománynak azzal a megokolással, hogy az az államra nézve igen hasznos, hiszen jobb honpolgárokat segít formálni. — A felvilágosodás optimizmusa nagy hatalmat tulajdonít a nevelésnek. Csaknem mindenhatónak képzeli azt pl. Helvetius. Bessenyei felfogása inkább Diderot realista álláspontjához áll közel, aki a természeti adottságokat is figyelembe veszi. Most Vályi Andrásnál találunk a Bessenyeiéhez elvileg közelálló felfogást: „...mit nem lehet várni a jó nevelés által? — teszi fel a kérdést. — E segélli fel a természetet, e fejtegeti ki a léleknek nagyságát, ez ád a belső tehetségnek erőt, sőt mintegy ujjont alkotja belé a lelki elevenséget" [132], — Ha a nevelés nagy hatalom, több társadalmi megbecsülés kellene, hogy jusson a néptanítóknak, több figyelmet kellene fordítani képzésükre és fizetésükre. Ez a gondolat csendül fel a pesti evangélikus lelkész, Molnár János nem nagyon magyar-barát röpiratában. „Ich bin fest überzeugt, dass, neben guten Polizey-Anstalten, sie (ti. a néptanítók: N. L.) das meiste Gute im Staat bewirken können. Mehr gewiss als alle Galgen, Räder und Scharfrichter. Aber sie müssen, wenn das geschehen soll, ihr Handwerk wohl verstehen und vom Staate besoldet sein" [133]. A kor magyar iskolái korántsem álltak hivatásuk magaslatán. Bessenyei és Kazinczy emlékezéseiből ismerjük a 60-as, 70-es évek refor247-