Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: A nemzeti művelődés ügye 1790—91-ben

lyebb bölcsesség fekszik már, mint valaha a deák szóban volt" [100]. 1789 végén Horváth Adám is így ír Kazinczynak Gessner Erasztját rostálva: „Magad tudod, hogy mindent a régiekből tanulunk; és akármint változtattuk módjukat, cserélgettük, szépítgettük, de még eddig őket utói nem érhettük" [101]. Kazinczy 1793-ban Lessing meséit „a magok isteni simplicitások miatt, az új íróknak munkái között a legméltóbbnak" tartja arra, hogy „a Régiek klasszikus írásai közé számláltassék. . ." [102]. Ennél nagyobb dicséretet tehát modern költő nem is kaphatott. A latin hívei azzal érvelnek, hogy latin nyelven már Krisztus születése előtt szép könyvek jöttek világra. Báróczy Istvánja szerint viszont ebből még nem következik, hogy „más nyelveken ugyan olyan szép könyvek ne lennének, ha még nem szebbek." íme a rómaiak nem maradtak meg a már kicsiszolt görög mellett, hanem a magukét művelték ki. Az ő példájukon buzdultak fel a franciák, s látjuk „minémű méltóságra és kiterjedésre hozták nyelveket. Sőt még a németek is. . ." [103] Báróczy érveléséből hiányzik az emberi haladásba vetett hit ereje, amely pedig már Bessenyeinél megvolt és amely az egész vitának a veleje: a modern nemzeteket azért kell a gondolkodásban inkább követni, mert ők jó másfél ezer évvel a rómaiak után éltek és már haladottabb emberi álláspontot képviselnek. Ez a gondolat még leginkább Decsy Sámuelnél csendül fel, aki erősen hangoztatja, hogy a „szép és hasznos mesterségek" leginkább a nyugati országokban virágoznak s ezek „nem deák, hanem nemzeti nyelveken tanulták, gyakorlották és tökéletesítették mesterségeiket." Éppen ezért ,,a szép és hasznos mesterségek tanulására és a kereskedésre nézve is hasznosabbak volnának a német, francia és olasz nyelvek a deáknál" [104]. A tudósoknak is hasznosabb ma már egy nyugati nyelv, mint a latin. De „hát a földmívelésben, gazdálkodásban, majorkodásban nem több hasznát vennénk-e a német és francia nyelvnek mint a deáknak?" [105] A modern ipar és a kereskedelem szükségletei már egyáltalán nem a latin felé mutatnak. A kereskedelemben még a töröknek is több hasznát látnánk, mint a deáknak, tör ki Decsy Sámuel, az Osmanogrciphia szerzője. A művelődés és a nemzeti élet egésze A magyar nyelv kulturális jogaiért való harc, a deák mennyire szükséges voltáról való vita, a régiek és modernek vitája: az egész eszmecsere mélyén a kultúra fogalmának változása, modernizálódása húzódik meg. Az írók már egységben látják a nemzet gazdasági és kulturális életét, ismerik az összefüggéseket, ha azok irányát nem is mindig helyesen jelölik meg. Szemléletük nem egyoldalúan irodalmi. Kezdik a művészeteket, a szép mesterségeket is emlegetni, de a nemzeti kultúra részeinek látják a hasznos mesterségeket, vagyis az ipart is. A mi gazdasági viszonyaink fejletlensége miatt elsősorban a földművelésnél látják meg a tudomány és a gyakorlat szoros kölcsönhatását, de tudják, hogy sem az ipar, sem a kereskedelem nem virágozhatnak megfelelő 240