Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Aspektusproblémák a mai orosz nyelvben

HCB ige, de a kezdő jelentés mindkettőben egyforma; zagovorju zuby CB ige, zagovarivaju HCB ige, de mindkettő egyformán utal a befejezettségre. Eszerint tehát mind a befejezett, mind a folyamatos igék körében meg kellene különböztetnünk a kezdést és befejezést jelentő igéket — állapítja meg Potebnja. Csakhogy Potebnjanák ezek a kitűnő gondolatai hosszú ideig rejtve maradtak a tudósok előtt, mert csak 1941-ben adták ki nyelvtani jegyzeteinek IV. kötetét. A kezdésre és az úgynevezett befejezésre (vagy ahogy most mondanánk: rezultativitásra) vonatkozó nézetek és még egy sereg világosan megjelölt Aktionsart mint podvid fennmaradt és meggyökeresedett. Ez a körülmény akadályozta meg a vid és Aktionsartok közötti eredeti kölcsönös kapcsolatok feltárását. Nyilván a feladat az volt, hogy differenciáltan közeledjünk a különböző Aktionsartokhoz, hogy feltárjuk a vidkategóriához való különböző vonatkozásait. Az ezirányú első kísérlet A. I. Stender-Petersentői származik, aki Agrell művéről egy kis cikket jelentetett meg [18]. Ebben kifejtette, hogy az előképzős igék között vannak olyan Aktionsartok, amelyek szemantikájuknál fogva csakis befejezett aspektusűak lehetnek (pl zakricaV, amelynek nincs folyamatos származékalakja), más esetekben viszont az előképzős befejezett és folyamatos igék parallelizmusa bizonyítja éppen azt, hogy mindkét ige ugyanazt az Aktionsartot fejezheti ki az egyszerű alapigéhez viszonyítva. A vid és Aktionsart egyes összefüggéseire mutat még rá: L. Andre jezin, R. H. Ruzic [19], W. Boeck [20], A. V. Isacenko. W. Boeck az aspektus és Aktionsart kölcsönös viszonyainak a megvizsgálásánál abból indul ki, hogy általános felfogás szerint az aspektusok az Aktionsart okból keletkeztek annak a hosszantartó és bonyolult összeütközésnek a során, amely a lexika és a grammatika között támadt. Itt tehát szerinte minőségi változás ment végbe: az Aktionsartokból aspektusok lettek. Ami ez átalakulás részleteit illeti, mint ismeretes, rengeteg hipotézis uralkodik, amelyek közül azonban egyiket sem lehet egyelőre általános érvényűnek tekinteni [30], és talán igazat kell adni .4. Mazonnak, aki úgy véli, hogy az aspektusok eredetét mindig is homály fogja fedni. W. Boeck szerint azonban az összes hipotézisekből és a kutatások részleteredményeiből egyértelműen az derül ki, hogy az aspektusképzés fő eszközei: a prefixumok és szuffixumok eredetileg az Aktionsart képzés céljait szolgálták és ő éppen ezt tartja döntőnek annak megértéséhez, hogy milyen kölcsönös viszonyok vannak az aspektusok és Aktionsartok között a mai orosz nyelvben Véleménye szerint — és ezzel mi is egyetérthetünk — ezek a kölcsönös viszonyok a szóbanforgó két kategória jellegzetességének megfelelően tulajdonképpen a grammatika és lexika kölcsönös viszonyai. Hogy pedig a vidpárok tagjai milyen mértékben vannak kapcsolatban morfológiailag pozitíve jellemzett Aktionsartokkal, erre nézve Boeck az aspektuskorrelációk következő négy típusát állítja fel. • 198