Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Az „egri név". (Egy szólásunk eredete és értelmezése)

is ezt teszi: „Dobó István megmenté Eger várát a megsemmisüléstől, s kivívta az egri nevet. . „A magyar nemzet története" c. írásában (II. k. 73.) Jókai is szép sorokat szentel Dobó emlékének. (Dobó István és az egri hősök), s az egri vitézek hősi helytállásáról irt megemlékezését így fejezi be: ,,Ha valakit nagyon fel akarnak dicsérni, csak ezt mondják róla: Kivívta az egri nevet." Az egri vár védelmének 400 éves évfordulójára megjelent kiadvány (Soós—Szántó: Eger vár védelme 1552-ben, 1952. 100. 1.) Eger védőinek példája" c. fejezetében is utalnak a szerzők szólásunkra, s Megérdemli az egri nevet valtozatban közlik is: ,,Eger fogalommá vált. Erről tanúskodik e szállóige: Megérdemli az egri nevet!" E jubiletumi alkalomra kiadott népszerű, képes kiadvány (Eger, 1552—1952., Szerk. Herczeg Beata, Bp. 1952.) is idézi Dobóék hőstettével kapcsolatban az egri név kifejezést: „Dobó katonái azzal vívták ki az egri nevet, hogy páratlan áldozatvállalással fölvették a harcot az aránytalan túlerőben lévő ellenséggel..." 5. Az ilyen jellegű írások, illetőleg szólás idézeteik számát még növelni lehetne. Bennünket azonban inkább érdekelnek azok a megnyilatkozások, amelyekben ez a történelmi eseményhez kapcsolható szólás alkalmi használatban, határozott stilisztikai értékben kap nyelvi szerepet s még valamilyen vonatkozásban Egerre, az egriekre, az egri eseményekre utal. Vahot Imre pl. Úti élmények c. írásában (Napkelet, 1857. 51—52. sz.) egri tartózkodásával kapcsolatban ezeket írja: „ . . . miután Miskolcról az állandó színház eszményének mintegy megtestesülését hoztuk ide Egressy Gáborral, megpendült azon terv, hogy Egernek is legyen állandó színháza ... a jelen voltak lelkesedéssel karolták fel az ügyet, s így bizton remélhető annak hovahamarábbi valósulása . . . így vívják majd ki az egri nevet. . " Herman Ottó, a Budapesti Hírlap hasábjain (1898.) sem véletlenül idézi az egri nevet: „Van Egernek a török világból dicső hagyománya, melynek sugárkévéje az egri névbe van gyűjtve . . ." [13]. Hogy az egri névben, rnint nyelvi egységben a cselekvő hazafiság, hősiesség, a bátor kiállás, a bátorság stb. nyert tömör megfogalmazást, arra Zalár József több egri vonatkozású költeményének szólásunkat is idéző sora nyújt bizonyító példát (Dobó és az egri nők. Az egri vár, Kossuth Egerb'ejn, stb.) [14]. ,,Az egri név" címmel, 1896-ban politikai hátterű verset ír, korholván benne a megalkuvó egrieket, s így fakad ki: „A hős hazafi büszke egri név ... A szállóigék könyvéből kitörlik." (Összes költ. III. k. 171. 1.). Hogy az ,,egri név" életét elvenni, nyelvünk szókincséből kitörülni nem lehet, ő maga is bizonyítékot szolgáltat rá, mert később „A egri vár" c. költeményében már így énekel róla: ,,Te halhatatlan egri név." Hogy egri vonatkozásban valóban gyakran kap nyelvi funkciót ez a szókapcsolat, a sok példa közül még néhányat óhajtunk idézni. Tóth Béla a Pesti Hírlap hasábjain (1899. jún. 2. sz.) írt nyílt levelében megdicsérvén az egri polgárokat, hogy sok húza-vona után Gárdonyinak 170