Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius magyarul: Rimány „Világ Labirintusa és Szív Paraditsoma."

— „Mert midőn valaki valamivel féntergett és küszködött, más oda menvén, belé elegyítette magát: mellyből lett veszekedés, üstökbe kapás, és verekedés . . . , kevés idő múlva ismét tzivakodtak.'" — „Tsudálatosan tzivódtak, veszekedtek, és egymást üstökölték". . . mások lesütött fővel járnak, mint a beteg juh." ,, . . mindenik oda egyekezett ahová eránzotta." Olykor szinte halmozza a tájnyelvi vonatkozásokkal is kapcsolatos csoportnyelvi szavakat. Felsorolja pl. a szekér részeinek elnevezéseit, a szerszámokkal együtt: „,. . . mutogatják énnékem a Gyeplőket, Istrángokat, Szügyellőköt, Hámfákat, Szekerrudakat, Tengelyeket, Nyújtókat, Lőtsöket, és sokféle Rudakat. . . " Nagyon kifejező jelzőre talált Rimány ebben a mondatában: „Mintez a Nyelpritty Asszony olly illetlen dologra adja magát..." A nyelvpritty szót idézi a Nyelvtörténeti Szótár is (II. K. 1332.) XVII. és XVIII. századi adatokból: „ama tsásogó nyelv-pritty emberek." A Magyar Tájszótár is csacska, fecsegő, nyelves jelentésárnyalatokkal értelmezi és a Kunság területéről adatolja. Valószínű, hogy ezt a szót Rimány szülőföldjén is hallotta, mert az abaúji és a zempléni nép ajkán is gyakran használt szóként funkcionálhatott az 1700-as években. IV. Rimány fordítása bevezetőjében jogosan emeli ki, hogy „egész erővel" igyekezett az „Originálnak értelmét világos és megérthető Magyarsággal kifejezni". Valóban gondosan fordít, s olykor meglepő nyelvi finomságokat is fel tud sorakoztatni. Rimányt tehát számon kell tartanunk műfordítónk között is. Nem ő tehet róla, hogy fordítása nem úgy jelenhetett meg, ahogyan papírra vetette, s arról sem tehet, hogy fordításáról és egyéb munkásságáról is megfeledkezett nemzete [6]. Ügy érezzük, adósak voltunk neki, legalább annyival, hogy újra ráirányítottuk az érdeklődés fénynyalábjait [7]. JEGYZETEK ÉS IRODALOM [1] Bakos József: A magyar Comenius-kutatás néhány időszerű kérdése, Pedagógiai Szemle, 1958. 10. sz. 993—1002. (Rimány fordításáról: 996—997.) [2] Dobossy László: Komenskjvel a „Világ útvesztőjében", Filológiai Közlöny; 1960. 3—4. sz. 369—382. [3] A kéziratot Prágában tanulmányozhattam át 1961. április 20—24-én. Dr. Bohumil Nováknak ez úton is köszönetemet nyilvánítom, hogy hosszabb időre rendelkezésemre bocsátotta Rimány eredeti kéziratát. [4] A pozsonyi kiadásról: St. Soucek: Komenského „Labyrint" u nas a v cizine, Archiv pro badani o zivote, a spisech J. A. Komenského: VII. K. 17—54. (Rimány fordításáról: 52.), vö. még: Arne Nóvák: Studie St. Soucka K.: „Labyrintu Sveta, uott: XIV. K. 193—201. [5] A Labyrint nyelvéről, stílusáról vö. Cyzevsky: Das „Labyrinth der Welt und das Paradies des Herzen-s" des J. A. Comenius (Einige Stilanalysen) Wiener Slavistisches Jahrbuch, 1956. 59—85. 11 161