Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Juhász Lajos: Az Eger környéki táj szerepe a főiskolai növénytani oktatásban II. Bélkő

nagyobb mészkősziklák között kevés termőtalaj halmozódott fel, ezért a gyepek csomókban nőnek, pl. a törpesás (Carex humilis), melynek világoszöld körben növő tövei könnyen felismerhetők. A pusztai árvalányhaj (Stipa pennata) ebben a társulásban is előfordul. A társulás növényeire jellemzők a szárazságtűrés (xeromorphia) sajátosságai: mélyrehatoló, gazdagon elágazó gyökérzet, viszonylag alacsony, kemény szár, erősen osztott dús szőrzetű levél, olykor levélpozsgásság (succulens növények!), dús virágképzés, gyakori illóolaj termelés stb. Mohák közül említjük a Grimmia tergestina-1, a napos mészkősziklák pionirnövényét és a Rhytidium rugosum-ot, mely szintén mészkősziklákon nő, kizárólag meddő állapotban. Páfrányok közül a kövi fodorka (Asplenium ruta-muraria) gyakori, ez is pionírnövény. Igen gazdag sziklai vegetációból megemlítjük a következőket: leánykökörcsin (Pulsatilla grandis) pannóniai—balkáni faj, kövér daravirág (Draba lasiocarpa) pannóniai—kárpáti endemizmus. homoki ibolya (Viola rupestris), füles ikravirág (Arabis auriculata), fürtös kőtörőfű (Saxifraga aizoon) hegyvidéki—havasi, alpin-arktikus (cirkumpoláris) faj, korogpár (Biscutella levigata), osztrák pozdor (Scorzonera austriaca) pontusi-mediterrán faj, festő csülleng (Isatis tinctoria), parlagi madárhúr (Cerastium arvense ssp. matrense) kárpáti—pannóniai endemizmus, Lumnitzer-szegfű (Dianthus Lumnitzeri) a Festucetum glaucae subcarpaticum jellemző faja! Észak-kárpáti—pannóniai endemizmus, patkócim (Hippocrepis comosa), szirti pereszlény (Satureja thymifolia) illir faj, jégkorszak előtti (preglacialis) maradvány, kék saláta (Lactuca perennis), pongyola harangvirág (Campanula sibiriea ssp. divergentiformis) pártája 3—4 cm hosszú, sziklai zanót (Cytisus procumbens) hegyvidéki, balkáni, illir-pannoniai faj, szürke gurgolya (Seseli osseum) pannóniai szubendemikus faj, magyar repcsény (Erysimum pannonicum var. bükkense) pontusi-mediterán faj, sziklai borkóró (Thalictrum foetidum), démutka vajvirág (Orobanche alba), borzas vér tő (Onosma Visianii) illir-pannoniai faj, magyar szegfű (Dianthus pontederae, hegyi gamandor (Teucrium montanum var. subvillosum), galambszínű ördögszem (Scabiosa columbaria ssp. pseudobanatica) pannóniai—erdélyi endemizmus, tarka imola (Centaurea Triumfettii ssp. axillaris), ágas homokliliom (Anthericum ramosum), hangyabogáncs (Jurinea mollis) pannoniai-balkáni faj, sziklai orbáncfű (Hypericum elegáns), budai imola (Centaurea Sadleriana var. personata) virágai nagyok, pannóniai endemizmus, vastövű imola (Centaurea scabiosa), kardos peremizs (Inula ensifolia), fehér varjúháj (Sedum album), terjöke kígyószisz (Echium vulgare), cseplesz lucerna (Medicago prostrata), hegyi hagyma (Allium senescens), tátrai hölgymái (Hieracium bupleuroides ssp. Tatrae) alpin—balkáni faj, magyarföldi husáng (Ferula Sadleriana) a hegy tetején a sziklaerdőtől keletre nő már csak néhány példány, hegyvidéki, pannóniai endemizmus, jégkorszak előtti maradvány (preglaciális relictum), sárga hagyma (Allium flavum), sárga kövirózsa (Sempervivum hirtum ssp. glabrescens) alpin—balkáni faj, rózsás kövirózsa (Sempervivum Schlehani) pannóniai—dacikus faj harangcsillag (Asyneuma canescens), gombos varjúköröm (Phyteuma orbiculare). 133