Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kocsis Károly: Az általános iskolai orosz nyelvtanítás korszerűsítésének kérdéséhez

Az első közlés és elsajátítás szakaszában a múlt idő jelentésének megfelelő tudatosítása után a nyelvtani magyarázat során az orosz ige múlt idejének használatát 6 részműveletre bontja (1. az alany megállapítása, 2. az alany neme és száma, 3. a megfelelő szuffixum kiválasztása, 4. az igei állítmány főnévi igeneve, 5. az infinitivus tő megállapítása, 6. a 3. pontban kiválasztott szuffixum hozzácsatolása a tőhöz). Ebben a szakaszban tudatosítja a részműveleteket, a részműveletek egymásutánját, és megindítja a részműveletek automatizálását; a gyakorlás következtében egyre gyorsul a részműveletsor elvégzése azáltal, hogy először a 2. és 3., majd a 4. és 5. részművelet eggyé válik. A jártasság egyre fokozódik. A második szakaszban erről a tudatosan építő módszerről áttér az intuitív-imitatív módszerre: az előbbi szakasziban végrehajtott műveletek és a közben gyűjtött nyelvi tapasztalat alapján a további gyakorlás közben lassan kialakul a tanulóban az orosz múlt idő (tudatos) intuitív-imitatív használatának készsége: szükségtelenné válik a 3. külön megállapítása, nem lesz szükség az inf. és az inf. tő belső beszédi külön felidézésére, hanem az ige már a -ty nélkül jelenik meg a belső beszédben, s mindjárt hozzácsatolja a megfelelő szuffixumot. Kialakul a készség. A harmadik szakaszban nagyobb egységek keretén belül folyik a további automatizálás. Veszélyes hiba a grammatikai szabályok ismétlését előnyben részesíteni a grammatikai ismeret- és alkalmazásának képességével szemben. Ennek rendszerint az a következménye, hogy a tanulókban szilárd kapcsolat alakul ki a szabály és a mintapéldája közt, viszont alig vagy egyáltalán nem alakul ki készség a grammatikai ismeretnek nagyobb összefüggésben való alkalmazására. A legelemibb nyelvi közlés is lexikai jelenségeknek alkalmazását és grammatikai törvényszerűségek szem előtt tartását követeli meg. S ezért grammatikai oktatásunkat a beszédkészség fejlesztésének szempontjából gyümölcsözővé akkor tesszük, ha egész orosz nyelvi oktatásunkban megvalósítjuk a lexika és grammatika egységének elvét, amellyel a hazai módszertani irodalom oly sokszor foglalkozott már. Ennek tartalma a következőkben foglalható össze: 1. Az új grammatikai jelenségek első magyarázatánál és első megszilárdításánál felhasználjuk az ismert lexikai anyagot. Ez az eljárás eredményesebbé teszi az oktatási folyamatszakaszt, ugyanakkor hozzájárul a tanulók szóismeretének megszilárdításához. 2. Az új lexikai anyag magyarázatánál és az első megszilárdításnál a megfelelő gyakorlatok alkalmazása elősegítheti a grammatikai ismeretek ismétlését, megszilárdítását és további automatizálódását. 3. Amint a szótanításnál nem mellőzhetjük az élő beszéd egyik komponensét sem (hallás — beszélés — olvasás — fordítás — írás), épp úgy végig kell mennünk mind az 5 területen a grammatika tanításánál is. A hallás után való megértésnek és a beszélésnek a grammatika oktatásában is némi túlsúlyban kell lennie a többivel szemben. Szintetikus olvasásnál is, írásnál is van ideje a tanulónak fel8 113