Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1962. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 8)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Kocsis Károly: Az általános iskolai orosz nyelvtanítás korszerűsítésének kérdéséhez

Véleményünk szerint általános iskolai orosz nyelvoktatásunk eddig legjobb esetben a 3. fokot érte el. Már pedig, ha meg akarjuk valósítani a párthatározatot és az új tanterv követelményeit, el kell érnünk, hogy tanulóink a tanult orosz nyelvi anyagot a 4. fokon tudják használni. Ezt csak úgy teljesíthetjük, ha az orosz nyelvoktatás minden területén intenzívebben szolgáljuk a beszédkészség fejlesztését, mint eddig. Mit jelent ez a lexika tanításának vonalán? Gondolataink megformálásának, kifejezésének és közlésének nyelvi egysége a mondat. A mondat építő kövei pedig nem a szavak, hanem a szókapcsolatok vagy más néven szószerkezetek (szlovoszocsetanyija), vagyis két vagy több teljes jelentésű szóból álló olyan szócsoportok, amelyeknek tagjai szintaktikai viszonyban vannak egymással, s együtt egy (bár tagolt) fogalmat jelölnek (V. V. Vinogradov). A lexika tanítását tehát akkor állítjuk a legbiztosabban a beszédkészségfejlesztés szolgálatába — mint azt Dr. Klans Günther [11] a drezdai kísérleti iskolában végzett kísérletek alapján több cikkében is kifejti, — ha az új szavakat mindjárt szószerkezetekben tanítjuk. Ezeket a szókapcsolatokat az előkészület során állítjuk össze oly módon, hogy egy-egy új szót jól ismert szóval fűzünk egységbe. Az összeállítást részint grammatikai, részint metodikai szempontok figyelembevételével végezzük: igéknél, egyes mellékneveknél tekintettel vagyunk a vonzatára, figyelembe vesszük az éppen gyakorlás alatt álló vagy ismétlésre szoruló grammatikai jelenséget, érvényesítjük a lexika permanens ismétlésének szempontját, de nem hagyjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a megtanulásra kerülő szókapcsolat a tankönyvi olvasmány tartalmának megszerkesztésénél is felhasználható legyen. A jól összeállított szószerkezetek könnyebbé és érdekesebbé teszik a tanulók számára az új szavak elsajátítását, s oktatásunkat is ésszerűbbé teszik: biztosítják a lexikai és grammatikai anyag immanens ismétlését, közvetlen nyelvi anyagul szolgálnak az olvasmány tartalmához, s mint a mondat építőkövei segítségünkre lesznek az orosz mondatépítés oktatásánál. E szókapcsolatok főbb típusai: új főnév + ismeretes melléknév: высокая башн я , új melléknév -f- ismeretes főnév: интересна я книга, új ige + ismeretes főnév: кончать письмо, új határozószó -f- ige: хорошо читать, új határozószó -f- melléknév: очень большой stb. Természetesen ügyelnünk kell arra, hogy ne váljék ez a munkánk is mechanikussá. Az új szókapcsolat csak az első közlés szakaszában marad változatlan összetételű. A készségfejlesztés során, a szöveg feldolgozásánál, a sok oldalú gyakorlás közben, a számonkérésnél amellett, hogy első összetételében is alkalmazzuk, a szókapcsolat ismert tagja helyébe újra meg újra más és más szónak kell kerülnie: высокая, старая, новая, большая башня; интересный роман, кинофильм, рассказ, интересная прогулька, сказка, экскурсия . . . 107