Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: Szempontok Rorschach formaértelmezési kísérleteinek megítéléséhez

Ilyen megfontolást érdemlő, kritikai szempontokra talán azért is érdemes felhívni a figyelmet, mert nem ritkán olyanformán emlegetik a Rorschach-teszt továbbfejlesztésének szükségességét, mintha napjainkban csupán az exaktabb mérés lenne már a fő probléma Rorschach tesztjével kapcsolatban. Ügy gondoljuk azonban — és e tekintetben •utalhatunk már idézett nyugati pszichológusokra is (fent idézett 6., 8., 9. sz. jegyzetben) — előbb még érdemes behatóan tisztázni a mérendő jelenség, a „tünet" pszichológiai természetét, a formaértelmezési kísérletből levonható karakterológiai következtetések megalapozottságát és ehhez hasonló alapvető problémákat [26]. A Rorschach-próba többoldalú megítélése, kritikai vizsgálata szempontjából a magunk részéről többféle — még folyamatban levő — kísérletet végeztünk. Egészen röviden a következő szempontokra mutathatunk rá — eddigi tapasztalataink nyomán: a) A vizsgált személyek értelmezései többnyire jóval nagyobb menynyiségben fordulnak elő és színesebbek, egyénibbek, mint ahogy az a „klasszikus módszer"-rel végzett vizsgálatok jegyzőkönyvéből kiderül. Ez abból adódik, hogy az egyén a maga első reagálásait és sok közbülső képzetét is — különböző gátló körülmények folytán — elhallgatja. így a jegyzőkönyvek sokszor csak „végeredményekről" adnak számot —, amit ti. az egyén végülis jónak lát közölni. Ugyanaz a válasz is egészen eltérő jellegű, jelentőségű lehet más-más személyeknél (pl. a „pillangó" válasz lehet automatikus, banális, de kapcsolódhat nagyon is egyéni, érdekes asszociációkkal, melyekről az egyén hallgat. Ezért aligha indokolt ilyen kétféle választ sematikusan, azonosan jelölni.) Ez a szempont felhívja a figyelmet az egyébként igen aprólékosan kidolgozott jelölésrendszer problematikus, sok esetben külsőséges, sematikus voltára is. b) A Rorschach-próba hagyományos elvégzése után megkíséreltük, hogy érdeklődő személyeknek rövid felvilágosítást adjunk (ügyelve arra, hogy ne konkretizáljunk erősen, ne szuggeráljunk) egyes válaszok értelmezésére vonatkozóan. (Pl. említettük, hogy a válaszok globális, vagy részleteket megfogó jellegéből vagy tartalmából mire próbálnak következtetni.) Ilyen rövid magyarázat után megismételtük a próbát. A megismételt próbából az adódott, hogy a kísérleti személyek nagy része nem érti jól a feladatot, maga a hagyományos módszer a tudat bizonyos beszűkítésével, megmerevítésével, gátlásokkal jár együtt. Ez sok esetben torzított eredményhez vezet, mert a vizsgált egyénekről a reálisnál kedvezőtlenebb kép adódik a válaszok, a jegyzőkönyv alapján. c) A kísérlet „hagyományos" elvégzése után, lehetőséget adtunk a vizsgált személyeknek arra, hogy az egyes táblákat tetszés szerint átalakítsák [27]. Ez az átalakítás történhetett úgy, hogy a tábla egyes részeit eltakarták (vagy leragasztották, kivágták), vagy átfestették akár a Rorschach-tábla egy részét, akár az egész táblát. Közben vagy utólag átalakításaikat magyarázták, értelmezték. (Tetszés szerint, ilyen „magyarázatok" adását nem erőszakoltuk.) E kísérletünk eredményét illusztrálják a mellékelt II—

III—IV. ábrák. 78