Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: Szempontok Rorschach formaértelmezési kísérleteinek megítéléséhez

san, objektíven, sem alkotójuk intenciója szerint e foltok nem tükröznek a tárgyi valóságból semmit. Ez a megállapítás első látszatra talán meghökkentő, ámde kétségkívül helyes, hiszen a foltokban semmiféle ábrázolási tendencia (tükrözés!) nincsen. A materialista, a nervizmus alapján álló pszichológia szemszögéből nézve, tehát beszélhetünk a folt egészének észleléséről (objektív tükröződés). Számot adhatunk arról, hogy az egyes foltok, illetve azok egyes részei milyen pszichikai rezonanciákat váltanak ki bennünk, mire emlékeztetnek minket, milyen képeket támasztanak bennünk. („Szubjektív tükröződés", különféle mnémikus idegfolyamatok; a 2. jelzőrendszer, subcorticalis jelzőrendszer serkentő és gátló hatásai stb.) Rorschach kísérletében nyilvánvalóan nem a foltok észlelésén van a hangsúly, hanem azon az értelmezésen, melyet a kísérleti személy a foltok alapján ad. Észlelésen a materialista pszichológiában — mint az ma már közismert nálunk — a tárgyak, jelenségek egészének tükrözését értjük. Észlelésről nincs és nem lehet szó tehát ott, ahol nincs tükrözés. Ezért nem lehet észlelésnek nevezni az értelmezést, mint hasonlítást, sajátos, szubjektív tükrözést. Cikkünk előző részéből nyilvánvaló, mennyire közel hozza Rorschach az észlelést, felfogást és értelmezést, mennyire nehézkesen, homályosan próbál különbséget tenni észlelés és értelmezés között. Ez nem véletlen, hanem annak eredménye, hogy Rorschach nem áll a tudományos, materialista pszichológia alapján: figyelmen kívül hagyja a pszichikai folyamatoknak a valóságot tükröző jellegét, nem tesz megfelelő különbséget objektív tükrözés (a folt egészének objektív észlelése) és szubjektív tükröződés (a foltok különböző értelmezései) között. Ebből az elvi, világnézeti tisztázatlanságból egyrészt terminológiai zavarosságok származnak közvetlenül, másrészt távolabbi következményként végeredményben a pszichikai tükrözés tudományos kidolgozatlanságának hiányára vezethető vissza — nézetünk szerint — a Rorschachteszt oly sokat hánytorgatott és a nyugati pszichológusok eléggé gyakori véleménye szerint sem kellően megoldott elvi, pszichológiai alapvetésének fogyatékossága is. * * * A tudományos, pavlovi pszichológia egyik alapelve a tudat és cselekvés, mozgás és magatartás egységének elve. A karakterológiára fordítva-— e nagyon lényeges elv értelme az, hogy elsősorban az ember munkájából, tipikus cselekvésének sajátságaiból lehet legjobban megismerni az egyéniséget. E szempontból tekintve, a Rorschach-teszt „nagyon rosszul áll". Hiszen szinte kizárólagosan passzív-szemlélődő jellegű, a vizsgált személy cselekvésének nem juttat teret. A Rorschach-próba szembeszökően intellektuális jellegű [21]. 74