Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: Szempontok Rorschach formaértelmezési kísérleteinek megítéléséhez

II. Milyen lelki folyamatokat „mozgat meg" Rorschach próbája? Ez sarkallatos kérdés a karakterológiai következtetések levonása szem­pontjából is. Vannak, akik lényegében szabad asszociációs teszt-nek (pl. J. B. MORGAN), mások egyszerűen képzeletvizsgálatnak tekintik. E véleményekkel szemben maga Rorschach határozottan azt val­lotta, hogy a tesztjében előforduló forma-értelmezésnek — állítólag — semmi köze a fantáziához. Csupán annyi igaz — folytatta okfejtését Rorschach —, hogy a gazdag képzeletű ember másképpen reagál a tesztre, mint a szegényes képzeletű (i. m. 16. 1.). A tesztben szereplő forma-értelmezés Rorschach szerint az észle­lés és felfogás fogalmába tartozik (i. m. 17. 1.). Az észlelés és felfogás meghatározásában Rorschach BLEULER tankönyvére támaszkodik. Eszerint az észlelés lényege a meglevő képzetek asszociatív alkalma­zása a jelenben adott érzékelés-komplexumhoz. A forma-értelmezéskor az érzet­komplexum és a képzet közti kiegyenlítő működés olyan nagy, hogy itt az észle­lésnek értelmezési jellege van. A Rorschach-táblák foltjainak értelmezése sajátos észlelést kíván meg tehát. Ezt nevezi Rorschach értelmezésnek. Az észlelés és értelmezés közti különbségek csupán individuálisak és fokozatiak, nem alapvetőek és elviek. Ebből következően — Ror­schach felfogása szerint — az „értelmezés" csupán egy különös határ­esete lehet az észlelésnek. A formaértelmezési kísérletet tehát az ész­lelés próbájának lehet tekinteni — állapítja meg, mintegy konklúzió­képpen Rorschach. (Rorschach, i. m. 18. 1.) Rorschach rámutat még arra is, hogy a normális személyek többnyire értel­mezésként fogják fel tesztjét. Viszont az értelmi fogyatékosok „fel akarják ismerni'' a táblán szereplő foltokat. A mániákusoknál inkább az „észlelési" elem kerül túl­súlyra, a depresszíveknél pedig inkább az „értelmezési" jelleg. Ez arra vall, hogy affektív elemek is eltolják az észlelés és értelmezés közti különbséget — fűzi hozzá magyarázatként Rorschach. * * * Lényegében ennyi az, amit maga a szerző „formaértelmezési kísér­lef'-ének pszichológiai lényegéről, alapvetésként adni tud. Ő maga is érezte ennek az alapvetésnek ki nem elégítő voltát. Hívei, követői azóta sem szűnnek meg hangoztatni az elméleti megalapozás elmélyítésének, továbbépítésének szükségét. Mindezideig azonban kevés eredménnyel járt ez az óhaj. 1921 óta több száz, sőt ezernél is több tanulmány foglalkozott Ror­schach tesztjével. Sokan kifogásolták Rorschach mechanikus-asszociá­ciós magyarázatát (pl. nálunk 1940-ben Tarcsay id. műve 11. lapján); annak bizonyságául pedig, hogy a pszichológiai alapvetés kérdésében nem jutott lényegesen előbbre a Rorschach-kutatás, egy 1957-ben meg­jelent — a Rorschach-teszttel kapcsolatban barátságos — cikkre is hi­vatkozhatunk. (Horst MEYERHOFF: Zur Theorie des Rorschachtests. Psychol. Rundschau, 1957. 1. sz.) 5* 67

Next

/
Thumbnails
Contents