Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: Szempontok Rorschach formaértelmezési kísérleteinek megítéléséhez

II. Milyen lelki folyamatokat „mozgat meg" Rorschach próbája? Ez sarkallatos kérdés a karakterológiai következtetések levonása szempontjából is. Vannak, akik lényegében szabad asszociációs teszt-nek (pl. J. B. MORGAN), mások egyszerűen képzeletvizsgálatnak tekintik. E véleményekkel szemben maga Rorschach határozottan azt vallotta, hogy a tesztjében előforduló forma-értelmezésnek — állítólag — semmi köze a fantáziához. Csupán annyi igaz — folytatta okfejtését Rorschach —, hogy a gazdag képzeletű ember másképpen reagál a tesztre, mint a szegényes képzeletű (i. m. 16. 1.). A tesztben szereplő forma-értelmezés Rorschach szerint az észlelés és felfogás fogalmába tartozik (i. m. 17. 1.). Az észlelés és felfogás meghatározásában Rorschach BLEULER tankönyvére támaszkodik. Eszerint az észlelés lényege a meglevő képzetek asszociatív alkalmazása a jelenben adott érzékelés-komplexumhoz. A forma-értelmezéskor az érzetkomplexum és a képzet közti kiegyenlítő működés olyan nagy, hogy itt az észlelésnek értelmezési jellege van. A Rorschach-táblák foltjainak értelmezése sajátos észlelést kíván meg tehát. Ezt nevezi Rorschach értelmezésnek. Az észlelés és értelmezés közti különbségek csupán individuálisak és fokozatiak, nem alapvetőek és elviek. Ebből következően — Rorschach felfogása szerint — az „értelmezés" csupán egy különös határesete lehet az észlelésnek. A formaértelmezési kísérletet tehát az észlelés próbájának lehet tekinteni — állapítja meg, mintegy konklúzióképpen Rorschach. (Rorschach, i. m. 18. 1.) Rorschach rámutat még arra is, hogy a normális személyek többnyire értelmezésként fogják fel tesztjét. Viszont az értelmi fogyatékosok „fel akarják ismerni'' a táblán szereplő foltokat. A mániákusoknál inkább az „észlelési" elem kerül túlsúlyra, a depresszíveknél pedig inkább az „értelmezési" jelleg. Ez arra vall, hogy affektív elemek is eltolják az észlelés és értelmezés közti különbséget — fűzi hozzá magyarázatként Rorschach. * * * Lényegében ennyi az, amit maga a szerző „formaértelmezési kísérlef'-ének pszichológiai lényegéről, alapvetésként adni tud. Ő maga is érezte ennek az alapvetésnek ki nem elégítő voltát. Hívei, követői azóta sem szűnnek meg hangoztatni az elméleti megalapozás elmélyítésének, továbbépítésének szükségét. Mindezideig azonban kevés eredménnyel járt ez az óhaj. 1921 óta több száz, sőt ezernél is több tanulmány foglalkozott Rorschach tesztjével. Sokan kifogásolták Rorschach mechanikus-asszociációs magyarázatát (pl. nálunk 1940-ben Tarcsay id. műve 11. lapján); annak bizonyságául pedig, hogy a pszichológiai alapvetés kérdésében nem jutott lényegesen előbbre a Rorschach-kutatás, egy 1957-ben megjelent — a Rorschach-teszttel kapcsolatban barátságos — cikkre is hivatkozhatunk. (Horst MEYERHOFF: Zur Theorie des Rorschachtests. Psychol. Rundschau, 1957. 1. sz.) 5* 67