Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)
IV. Miscellanea - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György levele a budai egyetem tanáraihoz
ismérése és a természet mély munkáinak tanulása szülik a bölcsességet. Márpedig egy hazának dolgait csak tudni, annyit tészen, mintha egész országunkban csak egyetlenegy embert ismernél, és úgy osztán annak természetiről ítélnéd az egész hazának minden fiait. Így hát, aki csak egy nemzetnek dolgait érti, látja, talán a nagy mindenre való nézve semmit sem tud, sem nem lát. Ismerné-é az a fejért, ki soha feketét nem látván! Terjesszétek ki hát, Uraim, elméinket, hogy e földnek egyéb golyóbisa felett régi és mai erkölcsökön, hiteken, törvényeken, hadakozásokon okoskodván, megláthassuk hazánknak is e nagy tükörbe mind erejét, mind gyengeségét, egyszóval, cselekedjétek, hogy az ember mint ember úgy ismertessék. Légyetek osztán ti is egész nemzetünkkel együtt háládatos köszönettel azon anyai felső kegyelemnek, ki nagy társaságotokat előmenetelünkre s önnön maga örök emlékezetire felállította. Boldogok az oly fejedelmek, kik jobbágyaiknak inkább bölcsességet, mint fegyvert osztanak! A bölcsesség mennyei tűz, a fegyvert pedig bűn és csapás szülik. Gerjesszétek fel közöttünk e mennyei tüzet, hadd ragadtassanak sebes lángjai között magyar elméink szintén a magas egekig. Budáról terjed a magyarok régi fegyvereknek dicsősége e világra, terjesszétek ugyanazon helyről leikeinknek nagyságát is éppen annyira, hadd lé gyenek bölcsességgel is nagyok azok, kik győzelmeikkel felemelkedtek. A tudományoknak borostyán koszoróját egy egész hazának koronájára felfüggeszteni mely halhatatlan hír, név. Ti vagytok ezek Uraim, szeressétek hát az igaz dicsőséget, írjátok ennek örökös oltárira neveteket, adjatok nékünk tudományt, hadd tiszteljen, csodáljon benneteket a következendő maradék. Ne fárasszátok magatokat nagyon a bizonytalanságok és próba nélkül való dolgoknak magyarázásával. Ne mondjátok nékünk, e világnak területi hány mérföld, egy csillag hány pont, milyen nagy; a nap hozzánk mennyi ölre, vagy mérföldre van, s a holdba kik laknak. Valakik ezen dolgokat meg akarták határozni, mind csak azért haszontalankodtak, hogy oly tudományért csodáltassanak, mely csak csalás és hazugság. Kár, hogy tudósok ily kevély idétlenséggel s felfuvalkodott vakságukkal alacsonyíthatták magukat. De amit osztán sok ember sokáig mond, az ellen a többi, hogy tudatlannak ne tartassék, nem mer szólni. így lett osztán sok hazugság köztünk törvénnyé és tudománnyá. Nincsen az egész emberi nemzetnek oly nagy tekinteti előttem, hogy szavára s tiszteletiért őtet oly dolognak tudására elégségesnek lenni higyjem, melyet tudom, m,eg nem tanulhat, sem tudhat. Mondja meg nékem valaki, hogy a föld mi módon ad magábul annyi különböző ízű és szagú nedvességet, amennyi féle virág és gyümölcs e világon van. Aki ezt megmagyarázza, elmehet osztán a holdat, napot, csillagokat, eget, földet számokkal mérni. Mondjátok nékünk Uraim, hogy jó a nagy istent lélekbe, jóságos cselekedetekbe tisztelni, a békességet szeretni, az igazságot követni, dolgainkba szorgalmatoskodni, felebarátinknak segíteni, az ártatlanságot védelmezni, szüléket, barátokat tisztelni. Jóért jutalmat, rosszért büntetést várni. Ezek a mi .640