Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

IV. Miscellanea - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György levele a budai egyetem tanáraihoz

ismérése és a természet mély munkáinak tanulása szülik a bölcsessé­get. Márpedig egy hazának dolgait csak tudni, annyit tészen, mintha egész országunkban csak egyetlenegy embert ismernél, és úgy osztán annak természetiről ítélnéd az egész hazának minden fiait. Így hát, aki csak egy nemzetnek dolgait érti, látja, talán a nagy mindenre való nézve semmit sem tud, sem nem lát. Ismerné-é az a fejért, ki soha feketét nem látván! Terjesszétek ki hát, Uraim, elméinket, hogy e föld­nek egyéb golyóbisa felett régi és mai erkölcsökön, hiteken, törvénye­ken, hadakozásokon okoskodván, megláthassuk hazánknak is e nagy tükörbe mind erejét, mind gyengeségét, egyszóval, cselekedjétek, hogy az ember mint ember úgy ismertessék. Légyetek osztán ti is egész nemzetünkkel együtt háládatos köszö­nettel azon anyai felső kegyelemnek, ki nagy társaságotokat előmene­telünkre s önnön maga örök emlékezetire felállította. Boldogok az oly fejedelmek, kik jobbágyaiknak inkább bölcsességet, mint fegyvert osz­tanak! A bölcsesség mennyei tűz, a fegyvert pedig bűn és csapás szü­lik. Gerjesszétek fel közöttünk e mennyei tüzet, hadd ragadtassanak sebes lángjai között magyar elméink szintén a magas egekig. Budáról terjed a magyarok régi fegyvereknek dicsősége e világra, terjesszétek ugyanazon helyről leikeinknek nagyságát is éppen annyira, hadd lé gyenek bölcsességgel is nagyok azok, kik győzelmeikkel felemelked­tek. A tudományoknak borostyán koszoróját egy egész hazának koro­nájára felfüggeszteni mely halhatatlan hír, név. Ti vagytok ezek Uraim, szeressétek hát az igaz dicsőséget, írjátok ennek örökös oltá­rira neveteket, adjatok nékünk tudományt, hadd tiszteljen, csodáljon benneteket a következendő maradék. Ne fárasszátok magatokat nagyon a bizonytalanságok és próba nélkül való dolgoknak magyarázásával. Ne mondjátok nékünk, e vi­lágnak területi hány mérföld, egy csillag hány pont, milyen nagy; a nap hozzánk mennyi ölre, vagy mérföldre van, s a holdba kik laknak. Valakik ezen dolgokat meg akarták határozni, mind csak azért haszon­talankodtak, hogy oly tudományért csodáltassanak, mely csak csalás és hazugság. Kár, hogy tudósok ily kevély idétlenséggel s felfuvalko­dott vakságukkal alacsonyíthatták magukat. De amit osztán sok em­ber sokáig mond, az ellen a többi, hogy tudatlannak ne tartassék, nem mer szólni. így lett osztán sok hazugság köztünk törvénnyé és tudo­mánnyá. Nincsen az egész emberi nemzetnek oly nagy tekinteti előt­tem, hogy szavára s tiszteletiért őtet oly dolognak tudására elégséges­nek lenni higyjem, melyet tudom, m,eg nem tanulhat, sem tudhat. Mondja meg nékem valaki, hogy a föld mi módon ad magábul annyi különböző ízű és szagú nedvességet, amennyi féle virág és gyümölcs e világon van. Aki ezt megmagyarázza, elmehet osztán a holdat, na­pot, csillagokat, eget, földet számokkal mérni. Mondjátok nékünk Uraim, hogy jó a nagy istent lélekbe, jóságos cselekedetekbe tisztelni, a békességet szeretni, az igazságot követni, dolgainkba szorgalmatos­kodni, felebarátinknak segíteni, az ártatlanságot védelmezni, szüléket, barátokat tisztelni. Jóért jutalmat, rosszért büntetést várni. Ezek a mi .640

Next

/
Thumbnails
Contents