Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)
I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Bély Miklós: A tanulók fizikai és pszichikai sajátosságainak szerepe a testnevelésben
kat — ahol valamilyen szerepkört: papát, mamát, babát stb. kellett betölteniük — az iskolában már únják. Döntő módon az iskolai élet különféle szabályainak alkalmazása — környezeti hatások — a gyermeki tudat fejlődésére olyan formáló hatást gyakorol, amelynek eredményeként a tanuló a szabályok jelentőségét a játékban is felismeri. Ebben a korban a gyermekek játékuk közben különféle szabályokat találnak ki és azokat alkalmazzák. Hiszen van példánk arra is, hogy IV. osztályú tanulók, az óraközi szünetekben, íratlan törvények alapján már fejelőbajnokságot rendeznek. Az ilyen átmenet, mely a játék tartalmi értékében a fantázia szerepét elszínteleníti és a tanulókban a szabályok realitásának értelmi jellegét — végülis a sportjátékokhoz a vonzódást -— kialakítja, a tanulók életkori sajátosságainak fejlődési szakaszaira jellemző minőségi változást tükrözi.) Másik példánk: Tapasztalati tények bizonyítják, hogy az általános iskolai tanulók szeretnek futkározni. Ha megfigyeljük, a kicsinyek „észnélkül" ide-oda szaladgálnak. A nagyobbak már fogócskáznak. A VI. osztályosok pedig futóversenyt rendeznek. Mind a három tevékenység futás. Egyik a másiktól a tevékenység tendenciája szerint különbözik, és ezért más és más sajátosságok aktivizálásával történik. A futkározás, a versengés és a versenyzés iránti vágyódás, mint új fejlődési szükségletek, a mozgásöröm, a célra irányított tevékenység és a versenyszellem kialakulásának szakaszait konkretizálják. A nemi érés idejére eső fizikai és pszichikai sajátosságok ugrásszerű minőségi és mennyiségi fejlődését a múltban, mint a tanulók fejlődésének „kritikus" időszakát említették. Ez a kritikus időszak a fejlődés szakaszosságának megfelelő törvényszerű folyamat. Az sem vitás, hogy e fejlődési szakaszban, ha nem fordítunk figyelmet a tanulók személyiségét meghatározó sajátosságok szakaszos fejlődésére, vagy azok követelményeit helytelenül értékeljük, úgy követelményeinkkel olyan ellentmondások létrejöttét segíthetjük elő, melyek feloldása a tanulókban negatív értékű hatáseredményeket válthat ki. Ez a folyamat a tanulókban mozgásiszonyt, a testnevelés iránti érdektelenséget, végül a testneveléstől való viszolygást eredményezhet. Testnevelő pedagógusaink számára a fejlődés szakaszosságának helyes értelmezése azt az intelmet teszi indokolttá, hogy tanítványaink egyéniségét meghatározó szakaszos fejlődési folyamatokat észrevegyék, azok okait helyesen ítéljék meg. A tanulók magatartásában, teljesítményeiben mutatkozó jellegzetes változások ehhez támpontot adnak. Ezért követelményeinket az életkori sajátosságok szakaszos fejlődésének figyelembevételével kell alkalmaznunk. Tehát helytelen lenne, ha követelményeinket az élet-évek számának szaporodásával, egyenletesen emelkedő tendenciával alkalmaznánk. Ez természetesen nem jelentheti a követelmények indokolatlan lazítását. Jelentse azonban azt, hogy tudomásul vesszük munkánkban a testi és fizikai sajátosságok egyenetlen szakaszos — fejlődésének törvényszerűségében számunkra hasznosítható megállapításokat. 61