Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Edelényi Béla: Adalékok a hazai siklók belső élősködő férgeinek ismeretéhez

Vizsgálati anyag és módszer A vizsgálatok céljaira felhasznált siklók hazánk három, egymástol távol fekvő területéről származtak. 1960. május 23-án I. éves hallgatóink a Bükk hegységből, a Szalajka völgyi Pisztrángos tó környékéről hoztak egy Natrix natrix-ot. 1960. július 3—6 között a Zempléni hegységbeli Kőkapu környékén Janisch Miklós gyűjtéséből kaptam egy db Elaphe longissima (&*) és öt db $ Coronella austriaca-t. Valamennyi ivarérett példány volt. Ugyanezen év október 2-án a Szeged melletti Fehértó-i rezervátumból III. éves hallgatóink 2 db Natrix natrix-ot hoztak. Összehasonlítva a három területről származó siklókat élősködőkkel való fertőzöttség szempontjából, a következők állapíthatók meg. A Szalajka völgyéből származó siklóban egy Trematoda faj, a Zempléni hegységbeliekben egy Cestoda és egy Nematoda faj, míg a Fehértóról származókban öt Trematoda és egy Cestoda faj volt található. A három területen uralkodó környezeti tényezőket összevetve megállapíthatók a következők. Vízben a leggazdagabb terület a Fehértó környéke, majd a Szalajka völgye, legszegényebb a három között a Zempléni hegység. Ennek abban látom jelentőségét, hogy a táplálékul szolgáló Ízeltlábúak, puhatestűek és gerincesek előfordulási aránya mind menynyiségi, mind minőségi szempontból a vízben gazdagabb területen nagyobb és változatosabb. Az egyetlen Nematoda faj a vízben legszegényebb Zempléni hegységből származik, míg a fejlődésükben nagyobb mértékben vízhez kötött Trematodák a Szalajka völgyéből és a Fehértóról. E két terület vízellátottsága jó és egyenletes, ennek ellenére az egyik helyről csak egy, a másikról hat Platyhelminthes faj került elő. A magyarázata ennek az, hogy a Szalajka völffv a vizét egy karszt forrásból és néhány kisebb forrásból kapja. Az egész terület zárt, a szomszédos területekkel a kapcsolat nagyon gyenge. Ezzel szemben a Fehértó-ról az állapítható meg, hogy minden lehetőség biztosítva van az élősködők számára, előfordulás szempontjából. A rezervátum közvetlen szomszédságában elterülő halgazdaság vizét a Tiszából kapja egy csatornán keresztül. Ez a helyzet évenként legalább két alkalommal, éspedig tavasszal a tavak feltöltésekor és ősszel a lehalászás előtt, mindkét alkalommal huzamosabb időn át, közvetlen kapcsolatot biztosít a Tiszával. Ebből kifolyólag a táplálékul szolgáló és élősködés szempontjából köztesgazdaként szereplő Insecta-k, Mollusca-k és gerincesek előtt nyitva áll az út a vizsgált siklók tartózkodási helye felé. Az élősködők megjelenését, a tavasszal és ősszel óriási mennyiségben átvonuló és igen különböző helyekről érkező vízimadarak is elősegítik. Ezek is hozhatják a testükre

; főleg a lábukra tapadt iszapban különböző élősködők petéit, esetleg olyan ízeltlábút, vagy puhatestűt mely valamely élősködő faj köztesgazdája lehet. Maguk a vándorló madarak is lehetnek egy vagy több élősködő gazdaállatai s elhullatott ürülékükkel megfertőzhetik a területet. Mindent összevetve Fehértó és környékének élősködő fajokban való nagyobb változatosságát és gazdagságát az emlí.618