Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Pelle Béla—Perge Imre: Tittel Pál élete és munkássága

tett. A jeladás idejéül a középdelet választották. Tittel ebből az alkalomból egy kis művet készített [40]. Tittel különben Budán és Pesten nagy tiszteletben állott, sok magasállású közfunkcionárus, tudós és író kereste fel a csillagvizsgálóban. Többször meglátogatta Széchenyi István is, akivel általában, társadalmi, tanügyi és tudományos problémákról beszélgetett. De ugyanakkor gyakori vendége volt Vörösmarty Mihály is. Érdemei elismeréséül 1830. november 17-én Pozsonyban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága a mathézis osztályba helybeli első rendes tagnak nevezte ki, kezdetben még fizetés nélkül, december 12-től pedig 500 pengő fizetéssel [41]. Ez egyszer látták őt igazán örülni. Ekkor mondta: ,,. . .ezen új alapítvány a magyar nemzet fenntartására és a kultúrnépek sorába lépésnek egyik erős biztosítéka és nagyon örülök, hogy ennek a nagy horderejű és jövőjű testületnek megtisztelt tagja lehetek." Mindjárt az első nagygyűlésen 1831 február 27-én az Előlülő többek között Tittelt a folyóirat szerkesztése ügyében létrejött bizottságba osztotta be. A folyóiratban, amelynek a Tudománytár címet adták, egyébként Tittel maga is dolgozott, amelyről a Tudományos Társaság Evkönyve így emlékezik meg ,,. . . az olyan könyvekből, mellyeket nem csak pusztán jelentendőknek lehet nézni, kivonatot készített: Tittel,. . . [42]." Tittel akadémiai megbízatása volt még az is, hogy segédkezzék egy matematikai műszótár összeállításában. Ez a Magyar Tudós Társaság által közrebocsátott könyv csak 1834-ben, Tittel halála után jelenhetett meg, de Tittel a munka ráeső részét elvégezte. Ez világosan kitűnik a mű bevezetőjéből. ,,S felosztván e könyvek tagok között kiszedte és béküldötte a magáéit Tittel, Győry, Bitnicz, Nyíri [43]." Ezen kívül résztvett még Tittel az első magyar nyelvű lexikon, a „Közhasznú Esmeretek Tára" első és második kötetének szerkesztésében is. A Bugge Tamás cikkelyig álló összes matematikai és astronomiai cikket ő írta. Ezen cikkei nyomán is, az olvasó okvetlenül arra a meggyőződésre jut, hogy Tittel valóban alapos és nagy tudású ember volt. Az astronómiáról írt cikkében többek között a következőket írja: ,,. . . Mind e mellett el nem kell felejtkeznünk, hogy ez a felséges tudomány irtotta ki közülünk az ASTROLOGIÁT; e tette ártalmatlanokká a COMETÁKAT; ez szabadította meg a szegény együgyű embert a garabonczás deákok zsarolásától, a morkolább félelmétől, egy szóval ez a tudomány váltotta meg az emberi nemzetet ezerféle szörnyetegtől; mely szörnyetegek bizonyosan ismét seregestül visszatérnek, mihelyst az astronómia fáklyája el fog aludni. Több mint elegendő okok e végre, hogy ezen tudományt mint legdrágább örökségünket szorgalmasan őrizzük, illendő becsben tartsuk s maradékainknak szent ereklye gyanánt ajánljuk." Tittel [44]. S mintegy válaszul és bírálatul szánva azoknak az embereknek, akikhez Tittel hiába fordult kérelmeivel a csillagászat és a csillagvizs.610