Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Szőkefalvy-Nagy Zoltán: Torkos János, mint a hazai kémia egyik úttörője

megőrizte, ebből, valamint a légkör porából a súlytöbblet egy részét megérthetjük. V. Az oldható maradéknak az oldhatatlantól való elkülönítése. A száraz maradékot kénsawal nedvesítette, majd vízzel felöntötte. VI. Az iszap kalcinálása. Az iszapot hevítette, közben figyelte a változásokat, amelyek az iszap színében, szagában bekövetkeztek. Vas jelenlétére mágnessel kémlelt. VII. Ezüst- és vas-lemez bemerítése. Hét percig a vízbe merített ezüstlemezt, az megfeketedett. A vaslemez „alsó felén kénes fekete korom, felső felén sötétzöld és fehéres kénes por" jelent meg, ezzel bizonyította kén jelenlétét. VIII. Hidrosztatikus mérleggel való mérés. A friss víznek, valamint az illető vízből készített desztillált víznek faj súlyát mérte meg és esővízzel hasonlította össze. A felsorolt vizsgálatok igen nagy türelmet és hozzáértést követeltek meg, és a jelenségek helyes értelmezése esetén helyes eredményekre vezettek volna. A kísérletekből azonban nyilvánvalóan csak annyi tanulságot vonhatott le, amennyit a kémia akkori fejlettsége lehetővé tett. Korának megfelelően foglalta tehát össze 1745-ben a pöstyéni víz analízisének eredményeit. Eszerint a víz az alábbiakból áll: 1. igen tiszta és könnyű vízből, 2. éteres gázból, 3. kéngázból, 4. gyantás, kénes zsíros anyagból, 5. kréta- és iszapos, vörös földhöz hasonló földből. 6. középső természetű keserűsóból [3], A kémiai analitika rohamos fejlődése hamarosan korszerűtlenné tette Torkos vízvizsgálatait, s bár Crantz 1777-ben kiadott ásvány vízmonográfiájában [14] megemlíti ugyan Torkosnak az almási vizekre vonatkozó vizsgálatait, azokat már nem tartja kielégítőknek és újabb vizsgálatok szükségességét mondja ki. Ez azonban nem Torkos érdemeinek csökkentése, inkább a kémia fejlődési iramára jellemző adat. Crantz csak Wintert Jakab analíziseit tartotta minden szempontból kielégítőknek. Ezért mondja Crantz, ahogyan Nyulas Ferenc is idézi, hogy a magyarországi „vizek közül mindenekfelett legkevesebb van a tökéletes megvizsgálás által tudva" [19]. Tognio Lajos [20] megemlíti még Torkos nevét, Incze György [22] már elfelejtkezett róla, amikor a hazai vízvizsgálókat fel kellett sorolnia. Lenhardt György [24] csak a Dunaalmásra való vonatkozások miatt .570