Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Megjegyzések a Balaton-környéki „avarkori" települések folytonosságának kérdéséhez

[61] Németh Gyula: Maklár, Magyar Nyelv, 1931, 145—147. 1., Vö.: Karácsonyi János, Magyar Nyelv, XVII. 211. 1., Bátky Zsigmond: Tomaj, Népünk és nyelvünk, 1929, 1. füzet, Csánki, II. 619., III. 71. [62] Győrffy. A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig, I. Századok, 1958, 38. 1. [63] Holub, Zala megye története 51—52. 1. [64] Hampel, Újabb tanulmányok 176. 1., Hampel, Alterthümer, II. 866. 1., U. o. 660. 866. 1. [65] Szőke Béla: Adatok a Kisalföld IX. és X. századi történetéhez, AÉ 1954. 135. 1. [66] U. o. 135. ]., Vö.: Kniezsa, Magyarország népei a Xl-ik században, Bp, 1938, Térképmelléklet. [66a] Dienes István: X. századi magyar temető Zalaszentgróton, A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve, 1950—1960. Zalaegerszeg, 1960. 121. 1. [67] Győrffy, Tanulmányok a magyar állam eredetéről, Bp, 1959. 119. sköv. 1. [68] Szőke, Adatok a Kisalföld IX. és X. századi történetéhez, AÉ 1954, 135. sk. [69] Lipp, A keszthelyi sírmezők 17—18. 1. [70] Huszár, L.: Das Münzmaterial in den Funden der Völkerwanderungszeit im mittleren Donaubecken, Acta Archaeologica, Tom. V. Fase. 1—2. Bp, 1954, 85. 1., Lipp, A keszthelyi sírmezők, 1884, AÉ 1880, 117—122. 1., Kuzsinszky, Balaton, 96—100. 1. [71] Fettich Nándor: A honfoglaló magyarság fémművessége, AH XXI. Bp, 1935, 651. 1. [72] László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete, Bp, 1944, 124. 1. [72a] Dienes, X. századi magyar temető Zalaszentgróton. 107—126. 1. [73] László Gyula: i. m. 67. 1. [74] Lipták, Resherches anthropologiques sur les ossements Avares des environs d'Üllő, Acta Arch. Hung. VI. 1955, 275. sköv. 1., László, Études, 208. 1., Győrffy, A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig. II. Századok, 1958, 613. 1. [75] Nemeskéri János: Előzetes jelentés a zalaszentgróti X. századi magyar temető csontvázleleteiről. A Göcseji Múzeum jubileumi emlékkönyve, 1950—1960. Zalaegerszeg, 1960. 127—128. 1. Dr. SZÁNTÓ IMRE. BEMERKUNGEN ZUR FRAGE DER KONTINUITÄT DER SIEDLUNGEN „AUS DER AVARENZEIT" AM PLATTENSEE Das Ethnikum der frühen Arpadenzeit am Plattensee entstand aus der biologischen und gesellschaftlichen Verschmelzung der landnehmenden Ungarn und der hier in der neuen Heimat vorgefundenen Bevölkerung. Die landnehmenden Ungarn, ähnlich wie die vor ihnen hier sesshaft gewordenen anderen Nomadenvölker, rotteten die alte Bevölkerung nicht aus. Sie liessen sich vielmehr unter ihr nieder, übernahmen die Kultur und verschmolzen miteinander. — Die Angaben der Chroniken, die Ortsnamen, die aus Personennamen und Stammesnamen der Gentilgesellschaft entstanden, beweisen, dass die Ungarn das Nordufer der Plattensees und die untere Zalagegend bereits im Laufe des X. Jahrhunderts besetzten. — Wie ist es dann möglich, dass in dem Komitat Zala, dem Herrschaftsgebiet Bulcsus, — das Göcsejei* Grenzgebiet ausgenommen — die Reste der Gräber der frühen ungarischen Landnahmezelt plötzlich aufhören? Der Widerspruch, der zwischen dem Bild, das sich aus den geschichtlichen Tatsachen ergibt, und der heute gültigen Interpretation des archäologischen Materials besteht, ist nach der Meinung des Verfassers nur in folgender Weise zu lösen: Wenn wir nämlich die archäologische und anthropologische Hinterlassenschaft des Volkes von Bulcsu am Plattensee in den Friedhöfen suchen, die das vielschichtige Material aus der Völkerwanderungszeit enthalten, das heute noch unter dem Sammelbegriff „avarisch" zusammengefasst wird. .496