Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Szántó Imre: Megjegyzések a Balaton-környéki „avarkori" települések folytonosságának kérdéséhez

történeti emlékei, Bp, 1952. 62. 1., Nemeskéri János: A Természettudományi Múzeum Embertani Tára történeti embertani gyűjteményeinek gyarapodása az 1950—1954. években, Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Múzeum Évkönyve, VI. Bp, 1955, 411. 1., Csallány, D.: Archäologische Denkmäler der Avarenzeit in Mitteleuropa, Bp. 1956. [4] Jelentés az 1946. szeptember 27—október 21-ig tartó alsópáhokd, cserszegtomaji és pusztaszentlászlói ásatásokról, Magyar Múzeum, 1947. június, 42— 43. 1., Kovrig Ilona: Megjegyzések a Keszthely-kultúra kérdéséhez, Arch. Ért. 1958. [5] Alföldi, A.: Zur historischen Bestimmung der Avarenfunde, ESA 9., 1934. 287—307. 1., Ua.: Der Untergang der Römerherrschaft in Pannonién, II. Leipzig—Berlin, 1926. [6] Csallány Dezső: A bizánci fémművesség emlékei, II. Bizánci csatok, csatveretek, Ant. Tanúim. IV. köt. 3—4. sz. Bp. 1957, 250. 1., Lipp, A keszthelyi sírmezők, Bp, 1884, 26. 1. [7] Lipp, A keszthelyi sírmezők, Bp, 1884, 26. 1. [8] Győrffy György: Tanulmányok a magyar állam eredetéről, Bp, 1959, 107— 119. 1. [9] Csallány D., FA I—II. 1939, 121. sköv. 1„ AÉ 1943, 160. sköv. 1., Fettich N„ AH XVIII. 43. sköv. L, Ua.: Győr története a népvándorláskorban, Győr, 1943. 50. sköv. 1., László Gyula: Ujabb keresztény nyomok az avarkorból, Dolg. 16. 1940, 147. 1., Budapest története I. 2., 785. sköv. 1., László, Études archéologiques, 175. sköv. 1., Csallány. Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa, Bp, 1956, 11. 1.. Marosi A.—

Fettich N.: Dunapentelei avar sírleletek, AH XVIII. 1936, 100. sköv. 1. [10] Bóna István: Az ürbőpusztai avar temető, AÉ Bp, 1957, 2. sz. 161. sköv. 1., Megjegyzések a Keszthely-kultúra kérdéséhez, AÉ 1958, 68. 1. (Kovrig). [11] Vö.: 9—10. sz. jegyzet., Szőke Béla: A bjelobrdoi kultúráról, AÉ 1959, 1. sz. [12] Győrffy György: A magyar nemzetségtől a vármegyéig, a törzstől az országig (II. rész), Századok, 1958, 5—6. sz. 614. 1., Ua.: Tanulmányok a magyar állam eredetéről, Bp, 1959, 119. sköv. I. [13] Kovrig. Megjegyzések a Keszthely-kultúra kérdéséhez, AÉ 1958. 68. 1. [14] U. o. 71. 1. [15] U. o. [16] Radnóti Aladár: Pannóniai városok élete a korai feudalizmusban, A Magyar Tud. Akadémia Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Közleményei, V. köt. 1—4. sz. Bp, 1954, 495—507. 1., Radnóti—Gerő, Balaton 60. 1., Sági Károly: A vörsi langobárd temető, Arch. Értesítő, 1960. 1. sz. 52—60. 1. [17] Pais Dezső: A római castellum szláv—magyar folytatásai, Magyar Nyelv, 1949, 113. 1. [18] Radnóti, Pannóniai városok élete 501. sköv. 1.. Radnóti—Gerő, Balaton 60. 1. [19] Kniezsa István: Magyarország népei a Xl-ik században, Szent István Emlékkönyv, Bp. 1938, II. kt. 434—435. 1., Polány István: Nyugatmagyarország néprajzi története I. Szombathely, 1936, 4—20. 1. [20] Conversio Baguariorum, Magyar Honf. Kútfői., Mon. Germ. SS. XI. 6—9. [21] Tagányi Károly: Gyepű és gyepüelve, Magyar Nyelv, IX. köt. 1913, 263. 1., Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában, III. köt. Bp, 1897, 30. 1. (possessio Awarfewlde). [22] Szőke Béla, A bjelobrdoi kultúráról, AÉ 1959, 1. sz. 35. 1. [23] Németh Gyida: A székelyek eredetének kérdése, Századok, 1935, 140—141. 1. [24] Fehér Géza: Zalavári ásatások (1951—1952), AÉ 1953. 1. sz. 31—52. 1. [25] Fehér

, G.: Beiträge zum Problem des ungarisch

—slawischen Zusammenlebens, Acta Archaeologica, Tom. VIII. Fase. 1—4.

; Bp, 1957, 269. sköv. 1. [26] Holub József: Zala megye története, I. 1929, 11. 1., A Fuldai Évkönyvek a 896. esztendőnél elmondják, hogy Arnulf császár Pannoniát ,,cum űrbe paludarum", tehát Mosapurchal együtt Brazlaw hercegre bízta. [27] Kniezsa, Magyarország népei a Xl-ik században, Bp, 1938, II. köt. 428—429., 468—469. 1. [28] Fehér, Beiträge 277. sköv. 1., Kralovánszky Alán: Adatok az ún. S-végű haj.494