Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

kutatásai, s a szláv nyelvek mai és régi adatai alapján. Ju. Sz. Maszlov szerint feltételezhető, hogy az igei prefixáció széleskörű elterjedése előtti korban a következő Aktionsartok voltak meg: 1. Sztatikus cselekvésmód. Igéi állapotot jelentenek és monoton tartósságot fejeznek ki. Pl. млъчати, бояти се, смръдитъ, смръдети. 2. Mutatív cselekvésmód. Igéi az állapotba való átmenet különféle jelentésárnyalatát fejezik ki. Képzésmódjuk sokféle lehet. Pl. сести, стати, седети. 3. Mozzanatos (semelfaktív—

однокр.) cselekvésmód. Igéi egyetlen gyors mozdulattal elvégezhető cselekvést jelentenek. Jellemző rájuk a nazális szuffixum. PL косноти, дъхноти. 4. Evolutív cselekvésmód. Igéi olyan folyamatot jelölnek, amely az alanyon vagy tárgyon valamilyen változást hoz létre. Pl. дастъ, именовати, садитъ. 5. Indeterminativ—iteratív cselekvésmód. Igéi a fizikai mozgások sorát jelentik. Pl. носити, летати, скакати, миновати. 6—8. Az előképzővel jelölt cselekvésmódok igéi az ősszláv korszak későbbi periódusában keletkeztek. 6. Rezultatív cselekvésmód. Előképzői: по-, oy-, съ-, из-, вы-, о-, заstb. PI. съберати, оусъноти. 7. A kezdő igék előképzői: въз-, за-, про-, pl. забъдети. 8. A cselekvés korlátozottságát jelentő igék előképzője pl. a no-: побьдети, носеднте. Ugyanebben a korban indul meg az egyes cselekvésmód-típusok egybeolvadása három nagy csoportba: 1. a terminatívok csoportja magába foglalja a rezultatív, kezdő, rezultatív-mozzanatos és mozzanatos igéket, 2. az aterminatívok csoportja a sztatikus igéket, 3. a communia (neutrális) csoportjába olvadnak: az evolutív, határozatlan ism. (indet.-it.) igék és sok mutatív ige; ezeknél a szövegöszszefüggéstől függ, hogy T vagy AT a jelentésük. A T jelentése: a cselekvés határának tényleges elérése: велить-сьбьрати a cselekvés folyamata — a határ a beszéd idején még nincs elérve: се еъбереть бон собирает határozatlan gyakorító: еъбереть часто. Ebben a korban megvolt már mind a két egyszerű múlt (aorisztosz és imperf.), s a legtöbb ige, legalábbis minden rezultatív ige használható volt mindkét alakban собьра — он собрал, събьреаше, он находился в процессе собирания. Az AT igék vagy egyetlen cselekvésállapotot jelentettek megvalósulásának mozzanatában (вот он сидит), vagy ismétlődést stb. (часто сидит ). Az imperfektumban ugyanez volt a jelentésük. Aorisztoszukról ma alig lehet valami bizonyosat mondani. A neutrális igék használata a szövegösszefüggéstől függött. E hármas felosztáson kívül volt egy másik is: A határozatlan—gyakorító és a rezultatív—absztrakt igetövek szembenálltak minden más igével, mint speciálisan határozatlan igék (indet.). 450