Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bihari József: Az orosz vid-kategória kialakulásánaik kérdéséhez

mertetőjegyeit tartós és ismétlődő jelentésében. „Будущее неопреде­ленное значит будущее деяние, которого совершение не известно" — vagyis itt ismét a folyamatos aspektusú igék ismertetőjegyéről van szó — „неизвестность совершения." A határozatlan jövővel ellentétben „прошедшее и будущее совершенные значат полное совершение деяния", vagyis ezeknek a befejezett aspektusú jegyei vannak meg. És végül a mozzanatos múlt és jövőről ezt írja Lomonoszov: „указывают на деяние, совершенное однажды", vagyis szintén az egyik vid-jelen­tés alapján határoltatnak el a többi időalaktól. Érdeme Lomonoszovnak, hogy ellentmondásokkal teli időelméleté­ben észrevette az egy gyökből származó igetövek különböző jelentéseit, s felfedezte - megállapította egyes igealakok vid-jelentését. A soron következő feladat volt a lomonoszovi időelmélet ellent­mondásainak feltárása, az egy gyökből származó igék és alakjainak tu­dományos vizsgálata és csoportosítása, valamint annak a kérdésnek el­döntése, hogy az egy gyökből származó igék és alakjaik közül melyek minősíthetők egyetlen ige lexémájához tartozóknak. А XVIII. század végének és а XIX. század elejének nyelvtanai [11] fokozatosan csökkentik az igeidők számát: az Akadémiai nyelvtan (1802) kizárja az orosz ige lexémájából a második és harmadik régmúltat, más nyelvtanok pedig hatra csökkentik az igeidők számát vagyis a lomo­noszovi időelmélet válságba került: az igealakoknak az idő alapján való magyarázatát fokozatosan egy új elmélet, a vid-elmélet váltja fel. amelynek megalapítása J. Vater és W. Tappe nevéhez fűződik [12]. J. Vater [13] az egy gyökből származó igék képzésmód alapján való csoportosításában három fő-videt különböztet meg: несов.,сов. és много­кратный vagy учащательный. Ezek az igék szerinte, bár mindegyik­nek megvan a saját formarendszere, jelentésük közelsége alapján mégis egy igének tekinthetők, amelynek 10 ideje van. Érdeme, hogy rámuta­tott az egyes idők morfológiai rokonságára. A. W. Tappe [14] rendszerezte J. Vaternek a videkre vonatkozó nézeteit, s jelentésük alapján négy vid-típusba sorolja az egy gyökből származó orosz igéket: 1. Vannak egyszerű vagy határozatlan, folyamatos igék, amelyek a személyről vagy tárgyról csak általában mondanak el valamit anél­kül, hogy közelebbről meghatároznák azt, pl. двигать. Ilyenek majd­nem az összes német, francia, angol és latin igék. 2. Mozzanatos igék, pl. двинуть. Ezek csak fizikai cselekvést fejez­nek ki, amelynek a végrehajtásához elengedhetetlen bizonyos erő ki­fejtése. Képzője:-ну. Jelen idejük nincs, mivel a cselekvés mozzana­tos, mint a matematikai pont, nem gyökerezhet a jelenben, amely mú­lékony és gyorsan tovaszáll [15]. 3. Gyakorító igék, pl. двигивать. Ezek olyan cselekvést fejeznek ki, amely az idő bizonyos szakában megismétlődik. Képzőjük: -ыва, -ива, -a. Emellett még egy osztályt különböztet meg: „frequentativa an sich' 7. Ezek mozgást jelölnek, amelyek lehetnek határozatlanok és határozot­423

Next

/
Thumbnails
Contents