Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Nagy Sándor: Adalékok Gárdonyi Géza regényírói módszeréhez (Az Egri Csillagok és forrásai)

Emlékezzünk csak, milyen mesterien írja le az író Buda elfoglalását! A szultán csellel megszerezte az ország ősi fővárosát, a magyar urakat pedig, Török Bálinttal az élen, magával hurcolta rabságba. A birtokokat kisajátította. így bánt el May Iád Istvánnal is, Török Bálint rabtársával. Erről tanúskodik egy 1548-ban írt török levél, amely szerint „thazar tugia, wgymond, mit kellyen mind Mailaddal es mynd jozagav/al tennie" [7]. De a végvári katonák hősiesen küzdenek. Nem sajnálják a fáradságot, az életüket. Egy török levélíró már 1549-ben panaszkodik Istvánffy Pálnak, „hogy az Meczeky wtatys alyak az kyraly zolgay ismegy az Swklossy wtwtys" [8]. A regény lapjain életre kelnek a forrásmunkából megismert alakok. Dobó István minden erejét az egri vár megerősítésére fordította. Az Eger vár megerősítésére felhasználandó adót élete kockáztatásával szedte be, mert amint Forgách Zsigmondhoz írt levele bizonyítja, „thorkaban wagion az thereknek" [9]. Hogyan jelentkeznek ezek a megjelölt levélrészletek a regényben? Már a cselekmény indításakor megdöbbenve vesszük tudomásul Móré László gaztetteit, s Dobóék megtorló ostromát igazságos eljárásnak tartjuk. Akár Móré Lászlónak, akár Nádasdy Mártonnak is nevezték a kapzsi magyar nemest, jellegzetes alakja volt a XVI. századi szerencsétlen Magyarországnak A németek már Buda falai alatt álltak, de már a rabló török hordák is rajta voltak a nyomorgatott magyarokon. Török Bálinttal a Jedikulában raboskodik Maylád István is, könnyekre indító szenvedésével és honvágyával mintha a korabeli levélből lépett volna ki, ahol a kegyetlen császár rablása mögött érezzük egy magyar nemes halálig tartó kálváriáját. Dobóék, a király szolgái, a mecseki úton szabadítják ki a magyar foglyokat rabságukból, de ugyanúgy portyáztak a magyar katonák a siklósi úton is. Dobó István határozott írói kézzel formált alakja mintaképe a kötelességét teljesítő, hazáját szerető magyar várkapitánynak, aki még életét is kockáztatja a rábízott vár megerősítéséért. Gárdonyi ily módon gyúrja át a levelek anyagát — a kortársak hiteles vallomását — élő történetté. Az író a XVI. század történelmi állapotairól tájékozódhatott ezekből a levelekből, s az így nyert korkép valóságos környezetében mozgatja, fejleszti szereplőit. Az Egri csillagok elsődleges forrása Tinódi műve, az Eger vár viadaljáról való ének és annak Summája. Gárdonyi nagy mértékben és elsősorban támaszkodott Tinódi históriájára. Ezt mutatják lapszéli jegyzetei a Régi Magyar Költők Tára harmadik kötetében [10]. Az ostrom menete, epizódok, mind hasonlóképpen sorakoznak Tinódi és Gárdonyi művében. A költő leírja a templombástya felrobbanásakor bekövetkezett óriási megrázkódtatást. Még a legbátrabbak is kétségbeestek. „Oh, mely igen az hősök rettenének." Ehhez a sorhoz írja Gárdonyi megjegyzését: „Megrendült minden ember, Maga Bornemissza színében elfehéredve bámult a füstölgő kőhalomra." Ugyanez a regényben így je.394