Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Darvas Andor: A műszaki irányú politechnikai tanárképzés elvei és feladatai

1. A példák szorosan összefüggnek a pszichológia-oktatás korszerűségével, gyakorlatiasságával. Ezért a tankönyvekben, az előadásokban céltudatosan arra kell törekednünk, hogy példáinkat jól megválasszuk. (Különösen a világnézeti-erkölcsi nevelés, a korszerűség, a mai élet gyakorlatának tükrözése, a sokoldalúság, az érthetőség elmélyítése, az érdeklődés fenntartása és fokozása szempontjából.) Nagy jelentőségük van a termelőmunka és az iskolai élet, társadalmunk, a dolgozó emberek mindennapi élete köréből vett példáknak. 2. Az egyszerű megértést, illusztrálást szolgáló — és feltétlenül szükséges — példák, esetek mellett a főiskolai pszichológia-oktatásban különösen nagy gondot kell fordítanunk a bizonyító és cáfoló jellegű példákra, valamint az egyes példák, esetek mélyebbreható pszichológiai elemzésére. 3. A szemináriumi foglalkozások egyik lényeges feladata, hogy hallgatóinkat a megfigyelt konkrét esetek aktív pszichológiai elemzésére szoktassuk. E foglalkozásokon igyekeznünk kell fejleszteni — a szocialista szakemberképzés, pedagógusképzés érdekében hallgatóink példaelemzési jártasságát. 4. A pszichológiai kollokviumokon, vizsgákon az elbírálás egyik fontos szempontja legyen a tanultak gyakorlatban való felismerési képessége, találó példák önálló gyűjtése, konkrét, egyszerűbb esetek szabatos pszichológiai elemzési képességének szintje. JEGYZETEK. IRODALOM [1] A pszichológia-oktatás szakdidaktikai irodalma főleg középiskolás, tanítóképzős vonatkozásban számottevő. A középiskola pszichológia-oktatás összefoglaló irodalmából kiemeljük a szovjet SZAMARIN (A középiskolai lélektantanítás módszertanának alapvonalai. 1950. Moszkva, 1950. Izd. Akad. Ped. Nauk. Magyarul az OPK. dokumentációjában) és BŰZÁS László munkáját („A lélektan tanításának módszere a tanítóképzőben." Bp. 1956. Felsőoktatási Jegyzetellátó.) A kisebb cikkek közül 1957 óta a Köznevelésben megjelent néhány írásra utalhatunk, valamint újabban dr. Tóth Béla: „Szemléltetés a gimnázium pszichológia-óráin." (Ped. Szemle, 1960. 11. sz.) című cikkére. A ped. főiskolai pszichológia-oktatásról átfogó munka nem jelent meg, az idevonatkozó rövidebb cikkek (pl. E. MATLIN: A lélektan oktatásának minőségi javítása a Ped. Főiskolákon és a Tanítóképző Intézetekben. — Szovjet Ped. 1950. 3. sz. ELTE, bölcsészkar, jegyzet magyarul) a tananyag és a hospitálások, gyakorlatok néhány problémájával foglalkoznak. [2] Egészen vázlatosan a pedagógiai főiskolai pszichológia-oktatás differenciális vonásait a következőkben jelölhetjük meg: a) A középiskolával szemben (ahol a pszichológia-oktatás általánosan művelő célokat szolgál elsősorban) nálunk a pszichológia-oktatás a szocialista pedagógusképzés konkrét céljait szolgálja; tartalmában, színvonalában ezért magasabbrendűnek kell lennie a középiskolainál; b) A jelenlegi felsőfokú Tanítóképző Intézetétől is különbözik pszichológia-oktatásunk annyiban, hogy az ált. iskola felső tagozatában működő szaktanárok pszichológiai műveltségének alapjait adja. Minthogy felsőtagozati szaktanárképzéssel párosul, színvonalában és jellegében is különbözik az alsótagozati nevelőképzést szolgáló pszichológia-oktatástól (pl. nálunk a gyermeklélektan-anyag súlypontja nem az óvodáskor és az alsótagozat, hanem az iskoláskor, a praepubertás és a serdülőkor). Nézetünk szerint bizonyos szín38