Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György utóélete (I. 1772—1790)

csára, buzgón tanulmányozza a Bessenyei drámákat 1784 körül és maga is ír drámai munkákat Senecáról, Teli Vilmosról, Péter magyar királyról és Hunyadi Lászlóról [58]. A fiatal Teleki prózában ír, mégis megérzik drámai kísérletein Bessenyei drámai stílusának a hatása. Az eltérés megint a filozófiában mutatkozik. Bessenyei bírálja a vallást, Teleki kíméli azt. Bessenyei gondolatai gyakran az egész emberi nem sorsára vonatkoznak. Fiatal grófi utánzója sokkal szűkebb körben mozog. A legtanulságosabb viszont az az Előbeszéd, melyet Teleki a maga Hunyadi László drámája elé írt. A kutatás régen megállapította, hogv a fiatal gróf semmi mást nem tett, mint hogy négy felvonásba osztotta azt, ami Bessenyeinél sokkal jobban három volt. Ennek ellenére az ifjú szerző nagy önérzettel és mintájáról egészen a Teleki-család szellemében szólván, így ír az Élőbeszédben: ,,lrt éppen ezen históriáról Bessenyei is egy rövid tragédiát, de mind azért, hogy az Esopus szajkója szerint idegen tollakkal nem akarnám magamat felruházni, mind pedig, mivel az ő tragédiája nem is olyan, hogy a belőle szedett tollakkal igen fel lehetne magát cifrázni, önként semmi részben nem követtem/' • • * A felvilágosodással és a jozefinizmussal élesen szembenálló katolikus táborban is van nyoma Bessenyei művei ismeretének e korban. Szaicz Leo Igaz magyar [59] című könyvének első részében, ahol ,,az igaz és nem igaz magyarokról általában" szól, erősen támadja a protestáns, tehát szerinte nem igaz magyarokat, akik Szűz Máriát nem tisztelik. Ügyesen megismétli Pázmány néhány adatát, melyet az ellenreformáció vezéralakja éppen Bornemissza Péter könyvéből halászott ki, majd diadalmasan hozzáteszi: „Ilyenek voltak tehát a régi s kivált az első evangélikusok és reformátusok mind Német, mind Magyarországban." —• A jelen helyzet megítélésében nagyobb mérsékletet tanúsít Szaicz és bizonyos engedményekre is hajlandó. így folytatja ti. ..Más ítélettel kell mindazonáltal lennünk a mostaniak felől, kik ezen tévelygésben születtettek, neveltettek. . ." — Az előbb az első protestánsok erkölcsi eltévelyedéseiről volt szó. Most ehhez a részhez egy jegyzetet kapcsol a szerzetes: ,,Az pataki és debreceni tanuló ifjúságnak jó neveléséről és szép maga viseléséről lásd az 1779. E. Bécsben költ Holmit, vagyis Holmi nevű könyvet, melyben Bessenyei György, a szerzője, ezeket írja: ,,Hiszed-e, ha mondom. . . 97. lev." Bessenyi könyvének említése, az említés és idézés módja nem arra vallanak, mintha Szaicz érzelmileg közelebbi kapcsolatban állana szerzőjével, és ugyanezt nem tételezi fel olvasóiról sem. Az is feltűnő, hogy a magyar nyelv ügyében is buzgólkodó szerzetes más munkájában nem tesz többször említést Bessenyeiről. .388