Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Némedi Lajos: Bessenyei György utóélete (I. 1772—1790)

elején terjedni Debrecenben. Szilágyi Sámuel szuperintendens előtt levélben mentegetőzik az apa [24]. Igaz. a fiát csábították, de az áttérés híre költött. „Nagy próbákat is állott (ti. a fia), még Grassné előtt is, de Bessenyei is missionariuskodott véle, akit ugyan alkalmasint kifizetett; és a többiekre nézve is úgy állotta a sárt, amint ott akármelyikünk cselekedett volna." Elgondolhatjuk, hogy Bessenyeinek, akit éppen nem a katolikus hitigazságok vittek a római egyház kebelébe, milyen nehezére eshetett, hogy áttérése után — úgy látszik Grassné biztatására — még mások megtérítésén is munkálkodnia kellett. — Ebben a tekintetben Kazinczy jól a lelkébe látott Bessenyeinek és megértette tettét. Nincs szó arról, mintha lenézéssel szólna áttéréséről. Sok más dologban nem értett vele egyet, de a kényszerből való áttérésről nem volt gúnyos szava. Kazinczy ősei között is van valaki, Kazinczy Péter, aki csak vallásváltoztatással tudja magát megmenteni a Rákóczi szabadságharcában való részvétel miatt. Igaz, hogy hamarosan megint sikerül visszatérnie ősei vallására. Kazinczy jól ismeri ezt a családi történetet és talán ez is befolyásolja az ilyenféle áttéréseknek megítélésében. 1803-ban, március 28-án a hírhedt nyéki Németh János szájából hallja Bessenyei áttérésének történetét s rögtön le is jegyzi [25]. A Martinovics-per fővádlója 1779-ben éppen Beleznay Miklós „fiscalisa s secretariusa" volt, s így Bessenyei áttérését elsősorban azzal hozza kapcsolatba most annyi évek múltán, hogy az írónak ekkorra megromlott a viszonya a generálissal, ez nem adott neki tovább anyagi támogatást s azt javasolta Bessenyeinek, hogy jöjjön le a Tiszahátra Bécsből. Ekkor aztán engedett az író Grassné rábeszélésének és áttért. — így jegyzi le Kazinczy a hallottakat. Még igazabb és tömörebb egy sokkal későbbi megjegyzése Nyomárky József ügyvédnek írt levelében [26], Arról van szó, hogy a katolikus hitre áttérők esetében nem szabad könnyen ítélkezni, ismerni kell a körülményeket. Kazinczy talán saját ősére gondol, de példának mégis inkább a testőröket hozza fel: „Barcsai és Bessenyei literatoraink a Gárdánál levitásból így szólának: sem ezt nem hiszem, sem amazt. Ezért bántanak, azért visznek. Ergo." * * * Az irodalomtörténetet ekkor írói életrajz-gyűjtemények képviselik nálunk is és a szomszéd Ausztriában nem különben. Báróczi és Bessenyei neve, irodalmi működése, mindjárt pályájuk elején hivatalos regisztrálást nyer. Horányi Elek 1775-ben jelenteti meg Memoria Hungarorum [27] című életrajzgyűjteményét és már ismerteti a fiatal testőrök első műveit. Tőle származik az a sokáig kísértő téves adat, hogy Bessenyei György Abaúj megyében született. Különben kiemeli, hogy szabad óráit a hazai nyelv művelésére fordította és már eddig néhány kiváló munkát jelentetett meg. A művek felsorolásában a valóságnak is megfelelően első helyre teszi a Hunyadi László tragédiáját. Ezt követi az Argyis (így!) Tragyediája, A szent apostol Tamás és az Embernek próbája. .368