Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Kónya István: Lenin Materializmus és Empiriokriticizmus című műve, a fiedizmus elleni harc éles fegyvere

tatja Joseph Dietzgennek, ennek a kiváló marxista munkásnak, — ittott elkövetett pontatlanságai ellenére is következetesen materialista pártosságát. S ezekkel szembeállítva teljes élességgel lepleződik le az orosz machisták filozófiai átpártolása az idealista reakció táborába. Azt mondja Lenin Dietzgenről: „Joseph Dietzgen egyáltalában nem kételkedett abban, hogy az idealista filozófia, ,tudományos népbutítása' csupán előcsarnoka a nyilt papi népbutításnak" [49]. És azt is világosan látja Dietzgen, hogy mind a „tudományos népbutításnak. mint ,,a nyílt papi népbutításnak", vagyis mind az idealizmusnak, mind a vallásnak az egyetlen hatásos ellenszere a tudományos materializmus. Mint mondja: a materializmus ismeretelmélete „ ... egyetemes fegyver a vallásos hit, ellen" mégpedig nemcsak „ . .. a közismert, hivatalos, közönséges papi vallás ellen, hanem a megtttótyagosodott idealisták megtisztult, fennkölt, professzori vallása ellen is" [50], Ezzel a teljesen egyértelmű, pártos, marxista állásfoglalással szembeállítva láthatjuk meg jól az orosz machisták filozófiai pártonkivülisége mögött rejlő idealista, burzsoápártosságot. Dietzgennel szemben, — mint Lenin kimutatja — „Az orosz machistáiknak, akik fejükbe vették, hogy a machizmust ,kibékítik' a marxizmussal, éppen az a szerencsétlenségük, hogy megbízták a rekaciós filozófiai-professzorokban, s mivel megbíz,

talk bennük, lejtőre jutottak" [51], De nemcsak megbíztak a reakciós filozófia-professzorokban, hanem éppen a vallás kérdésében teljesen átvették azok szemfényvesztő, semlegeskedő gondolatait. Mach azt hirdette, hogy ..... a vallási nézet magánügy" [52], Petzoldt azt mondja, hogy az empiriokriticizmus „ .. . nincs ellentétben sem a tedzmussal, sem az ateizmussal" [53], Nos, az orosz „marxista" Lunacsarszkij ezek szellemében, — megbízva ezekben a reakciós filozófia-professzorokban" — beszél „vallásos ateizmusról", lesz „istenépítő", akiben már „régóta érlelődik egy új vallás" [54] és hirdeti „a legmagasabb rendű emberi potenciák istenítését" [55], S ez, mint Lenin kimutatja, ugyanaz más formában, mint a fizikai természetnek a pszichikaival való bogdanovi „egyetemes helyettesítése." Vagyis az orosz machisták hiába takargatják filozófiájuk fideista tendenciáját. A „harmadik út" keresése, a filozófiai pártonkívüliség elkerülhetetlenül a második útra, az idealizmusba, a fideizmusba vezet. Bebizonyosodik, hogy „A pártonkivüliség a filozófiában nem egyéb, mint megvetendő, palástolt lakájkodás az idealizmus és a fideizmus előtt [56]. .351