Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)
II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Kónya István: Lenin Materializmus és Empiriokriticizmus című műve, a fiedizmus elleni harc éles fegyvere
1. Az anyag fogalmával űzött machista mesterkedések és a belőlük fokadó fideizmus. A Materializmus és empiriokriticizmus „Bevezetés helyett" című és I. fejezetében Lenin mesteri módon állítja egymás mellé a machisták nézeteit és a szubjektív idealizmus ősatyja, Berkeley nézeteit az anyagról. De miközben egymás mellé állítja őket, s kimutatja lényegi azonosságukat, ezen egymás mellé állítással egyszersmind rámutat a köztük lévő különbségre is. Ez a különbség ugyan csak formai, de nem lényegtelen. Berkeley nyíltan támadja az anyag fogalmát, s kendőzés nélkül megmondja, hogy: .,Az anyag vagy testi szubsztancia tanára építették az ateizmus és vallástalanság valamennyi istentelen rendszerét... "[161. Ebből levonja a — szubjektív idealista szempontból — logikus következtetést : „ ... mihelyt eltávolítjuik ezt a sailkkövet, az egész építménynek össze kell dőlnie. .. " [17], A machisták ellenben már nem ilyen becsületesen nyíltak és őszinték. Ök is el akarják „tüntetni" a materializmus sarkkövét, az anyag fogalmát a filozófiából, de ezt sokkal körmönfontabban, kerülő úton, bűvös szómisztikával próbálják meg. Mach az anyag és tudat ellentétét megkísérli kibékíteni. Azt mondja: „Nem ütközik semmi nehézségbe, hogy minden fizikai elemet érzeteikből, vagyis pszichikai elemekből építsünlk fel" [18]. Lenin igen éles hangon csap le erre az „anyag-eltüntetési"' kísérletre: „Lám nem clkoz semmi nehézséget, hogy bármilyen fizikai elemet érzetekből, vagyis pszichikai elemekből építsünk fel! Ó igen, ilyen építményeket persze néni nelhéz alkotni, mert ezek csak szóépítmények, a fideizmus becsempészésére szolgáló üres skolasztika" [19], Ugyanilyen szóépítmény volt a Mach-féle „világelem" is, amelyről ugyan Mach megpróbálja kimondani, hogy az sem nem fizika, sem nem pszichikai létező, de végül, belebonyolódva saját új terminológiája ellentmondásaiba, végsőfokon ezeket is csak érzetkomplexumoknak tekinti. Bebizonyosodik tehát az, hogy Mach eljárása csupán ködösítő kísérlet, az idealizmus és a materializmus összekeverése abból a célból, hogy meg lehessen tagadni az anyagi világ objektív létezését, s meg lehessen nyitni az ajtót a fideizmus, a vallásos hit előtt. A machisták szinte kifogyhatatlanok az újabb és újabb „szóépítményekben", ha az anyag és a tudat ellentétének elkenéséről, pontosabban az idealizmus számára kényelmetlen anyag-fogalom „eltüntetéséről" van szó. Ezt a célt szolgálja az Avenarius-féle híres „elvi koordináció" elmélete is, a „központi taggal" és „ellentaggal", valamint a „potenciális központi taggal" együtt. S egyben közvetve — szolgálja ez az elmélet is a fideizmust. Lenin joggal kérdezi: .344