Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Kónya István: Lenin Materializmus és Empiriokriticizmus című műve, a fiedizmus elleni harc éles fegyvere

Dr. KÓNYA ISTVÁN megbízott főiskolai előadó, egyetemi docens: LENIN MATERIALIZMUS ÉS EMPIRIOKRITICIZMUS CIMtJ MÜVE A FIDEIZMUS ELLENI HARC ÉLES FEGYVERE Az a sajátos történelmi helyzet, amelyben Lenin legfontosabb filo­zófiai művét, — a Materializmus és empiriokriticizmust — megalkotta, alapvetően meghatározzák a mű eszmei-politikai célkitűzéseit. Az OSzDMP. az 1905-ös forradalom bukása után nehéz helyzetbe került. A párt bolsevik frakciójához tartozó vezető értelmiségiek sorai­ban, — a nehéz politikai helyzet következtében — világnézeti zavar kö­vetkezett be. Ebben a zavarban sokakra erőteljesen hatott a Nyugat­Európában elterjedt machista filozófia. A világnézetükben bekövetke­zett zavar fokozatosan szembefordította őket politikailag is a bolsevi­kokkal. Bogdanov pl., aki 1905-ben még Leninnel együtt a Nova ja Zsizny című lap szerkesztőbizottságának tagja [1], sőt még 1908 elején is együtt dolgozik Leninnel a Proletarij szerkesztőbizottságában, 1908 fo­lyamán és később otzovistává, majd a Nagy Októberi Szocialista For­radalom után proletkultos mensevikké válik [2], Lunacsarszkij és Bazarov ugyancsak ott vannak még 1905-ben a Novaja Zsizny szerkesztőségében, de Lunacsarszkij a machizmus ha­tására egyre inkább ,,istenépítő" miszticizmusba téved, s csak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után csatlakozik szilárdan ismét a bol­sevikok politikájához. Lenin helyzete nem volt könnyű, amikor a machizmus bírálatához fogott. Nem volt könnyű azért, mivel közvetlen munkatársainak fi­lozófiai tévelygései ellen kellett felvenni a kíméletlen harcot, olyan po­litikai körülmények között, amikor a bukott forradalom után a bolsevik frakció amúgy is igen nehéz helyzetben volt. Rendkívül tanulságos az a folyamat politikai szempontból is, ahogyan e harc elkerülhetetlenségé­nek gondolata megérlelődött Leninben. 1908 február 7-én még ezt írja Gorkijnak: „A harmadik téma: a filozófia. Nagyon is tudatában vagyok a képzetlensé­gemnek ezen a téren, s ez megakadályoz abban, hogy nyilvánosan fellépjek. De, mint egyszerű marxista, figyelmesen olvasom pártunk filozófusait,.. az empirio­monista Bogdanovot, az empiriolkritilkus Bazarovot, Lunacsarszkijt meg a többi­eket. .. Én a materializmus pái-tján vagyok ezekkel az .empirio'-satöbbikikel szem­ben" [3], Véleményét persze filozófiai kérdésekben sem rejtette véka alá. S .341

Next

/
Thumbnails
Contents