Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A példák felhasználása pszichológia oktatásunkban, különös tekintettel szocialista iskolareformunk alapelveire

egyedi, a társadalomtól független, lényegében változatlan pszichikai folyamatok szerepelnek. Pedig még az olyan, első pillanatra talán kevéssé társadalminak tűnő érzelemnek is, mint a félelem, megvannak a gyökerei egy adott társadalomban, megvannak a társadalmi alapjai, motívumai, kihatásai. (Jó példa a félelem társadalmi összetevőire a kapitalista társadalomban ,,A félelem bére" című regény és nálunk is játszott, nagysikerű film [15]. 8. Az egyszerű szándékos cselekvés és az akarati cselekvés fejezeteiben sokrétű anyag kínálkozik a mindennapi élet, a termelőmunka számos területéről. Számos pozitív példát találhatunk — főleg a szovjet és mai magyar tankönyveinkben — az idevonatkozó példák alkalmazására. Fokozott lehetőségünk nyílik e területen arra, hogy példáinkkal érzékeltessük az emberek akaratának alakulását, fejlődését az osztályharcban, a munkában, a jobb jövőért folytatott küzdelemben. A példák felhasználása szempontjából a következő konkrét szempontokra érdemes itt rámutatnunk: a) Annak mélyebb illusztrálására és bizonyítására, hogy a szándékos és akarati cselekvés a második jelzőrendszerrel összeszövődő, bonyolult cortico-pyramidális folyamat, igen célszerű a pathológiai esetek rövid említése (pl. abulia, agnosia, apraxia, vö. Rubinstein tankönyvét). b) Igen fontos az akarat társadalmi tényezőinek határozott, céltudatos kidomborítása: a világnézet szerepe a motivációban és az elhatározás egyes mozzanatainak megtervezésében, a belső és külső akadályok leküzdésében, az akarati cselekvés végrehajtásában, a teljes vagy részleges eredménytelenségre való reagálásban. c) Az akaratról szólva, nem hanyagolhatjuk el az egyoldalú biologista felfogások konkrét példákon keresztül történő cáfolatát sem. Az akarati cselekvés nem csupán az alkalmazkodás valamilyen magasabb formája, hanem az embernek a természettel és társadalommal való kölcsönhatása. Tehát nem pusztán alkalmazkodás a környezethez, hanem alakítás is. 9. A különböző tevékenységformákról szóló résznél talán legszembetűnőbb a pszichológia-tananyag átformálásának, korszerűsítésének szüksége. Eddig ugyanis a tankönyvek eléggé egyoldalúan, aránytalanul hosszan foglalkoztak a művészi és tudományos alkotótevékenységgel, viszont a munkafolyamatról csak igen elnagyoltan, túlzottan általánosítva szóltak. Itt célszerű lenne néhány példán külön bemutatni a mezőgazdasági munka, néhány jellegzetes ipari munka, a közlekedés pszichológiai problémáit is. C) Az egyéni pszichikai sajátosságok tárgyalásánál a régebbi, polgári szemléletű tankönyvekben különösen szembetűnő az individualizmus és biológizmus. Ezért fontos, hogy példaanyagunkban is meggyőzően dokumentáljuk a jellemalakulás társadalmi, környezeti tényezőit. Erre legszebb példákat találhatunk a nagy realista írók műveiben. 30