Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A példák felhasználása pszichológia oktatásunkban, különös tekintettel szocialista iskolareformunk alapelveire

könyv e ítészeket elvontan, kevéssé szemléletesen tárgyalja. A megértés szempontjából fontos, hogy egyes kutatási módszereket, a különböző pszichológiai megfigyeléseket (önmegfigyelés, közvetlen és közvetett megfigyelések), a kérdőívek alkalmazását (pl. BODA, 10.), a pszichológiai kísérletek tipikus fajtáit egyszerű példákon bemutassuk. A mélyebb megértés szempontjából nagyjelentőségű az is, hogy pszichológiai kísérleteknek a fizikai, biológiai és általában a természettudományi kísérletektől eltérő néhány sajátosságára is konkrét példákon keresztül rámutassunk. (Ün. ,,fedő"- és fő-kísérletek [11], ellenőrző-kontroli kísérletek.) A pszichológiai kutatási módszerek szemléletes, példákkal történő bemutatásának szerencsés megoldásaként említhetjük LÉNÁRD Ferenc „Emberismeret" c. művét, továbbá STEFANOVIC és ROZINA csehszlovák, valamint E. FISCHBEIN román tankönyvét. (Ez utóbbi helyesen említi a különböző tevékenységformák, az alkotás pszichológiai vizsgálatának fontosságát, a kontroli-kísérleteket; hangsúlyozza, hogy a jellemvizsgálatoknál a fő módszer a megfigyelés, máskor viszont alapvető a kísérlet. A csehszlovák tankönyv szintén példákkal szemlélteti a kísérleti módszereket, viszont az olyan eszközöket, mint például a tachtisztoszkóp vagy a kimográf, didaktikailag nem célszerű az anyag elején tárgyalni.) 4. A pavlovi nervizmus alapfogalmainak tárgyalásakor — a korszerűség követelményeinek megfelelően — célszerű konkrét példákon, konkrét kísérletekre utalva rámutatnunk a pavlovi kutatások sokirányú pszichológiai továbbfejlesztésére, termékenyítő hatására. (Amint pl. KARDOS professzor kitűnő tudományos műve is teszi [121.) B) A pszichikai folyamatokra vonatkozóan a következőket emeljük ki: 1. Az alapvető, elemi tükrözési folyamatoknál a) fontosnak tartjuk, hogy gyakorlati példákon keresztül mutassuk be az érzéki csalódások, a kontraszt-jelenségek jelentőségét (pl. a közlekedési jelzésekben, a termelőmunkában, az iskolai szemléltetésben); b) Az észlelésnek, mint bonyolult szintétikus idegfolyamatnak, mélyebb megértését szolgálja a pszicho-pathológiai példa elemzése. (Pl. a GELB és GOLDSTEIN által említett esetben —, melyet Rubinstein tankönyve közöl — egyes kóros folyamatoknál az észlelés mintegy szétszakad szenzorikus összetevőkre [13]. c) Általános viszonylatok észlelésének tárgyalásakor, különösen a tér- és mozgásészlelés megértéséhez jól alkalmazhatunk képzőművészeti alkotásokat példaként. (így a vonal- és színperspektívával, a mozgás észlelésével és ábrázolásával kapcsolatban.) 2. A megfigyelésről szóló részben a tankönyvek sokszor gyér, kevéssé meggondolt példaanyaggal dolgoznak. Mit kellene itt példákkal, szemléletesen dokumentálni? a) A megfigyelés — azzal, hogy tudatos, rendszeres észlelés — biztosítja azt, hogy megismerésünk pontos, lényeget kiemelő, rendezett 27