Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius és az emberi beszédhang vizsgálata. (Adatok a beszédhang kutatásának fejlődéstörténetéhez)

cogóit, mozgásukat (Lib. Pars I. Cap. I—

X.). Igen jó rajzokkal illusztrálja mondanivalóját (vö. 13. kép). A modernebb szempontú nyelvoktatás új útjait kereső filológusok és pedagógusok — köztük Comenius is — nagy hasznát vette Fabricius műve De Laryngis actione című fejezete értékes anyagának (De causis soni, vocis usus et utilitas) is. Igen részletesen tárgyalja és szépen illusztrálja (vö. 14. kép). Fabricius az élőbeszéd összetevőit, eredőit, s a beszélőszerveket és működésüket. (De locutione, et ejus instrumentis: Larynx, os, oris cavitas, labia, palatum, dentes, lingva.) Szerinte is a beszéd „

mentis interpres, per hanc unam homines maxime a ceteris animantibus differant, per hanc intellectus ea, quae concepit, facile exprimit atque indicat" [56], A „sermo animi interpres" kifejezéseket használja Madsen is már idézett munkájában. Amint már láttuk, Comenius hasonlóan gondolkodott a nyelvről, annak eszközjellegéről, funkciójáról, s szinte a teljes egyezés vonalán fut a nyelvről szóló tételük. De ez sem véletlen. Közös filológiai hagyományt, szemléletet és meghatározást fejlesztettek tovább. Azt is természetesnek találjuk, hogy Comenius a hangtani ismeretek nyújtása közben a hangképző szerveket, s főleg a gégefőt, illetőleg annak anató13. kép 264