Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

II. Tanulmányok a nyelv-, az irodalom- és a történettudományok köréből - Dr. Bakos József: Comenius és az emberi beszédhang vizsgálata. (Adatok a beszédhang kutatásának fejlődéstörténetéhez)

tette. Éppen korában lendül fel a fiziológiai és anatómiai kutatás, nem szólva arról, hogy a siketnéma oktatás is mind mélyebbre hatol bele — egészen természetesen — az emberi hang, illetőleg a hangképzés és szervei kutatásába. A hangképző szervek jobb leírását, s a hangképzésben betöltött szerepüknek pontosabb megjelölését és egyben a hangok fonetikai természetének elmélyültebb kutatását eredményezték ugyanis az anatómiai vizsgálódások egyre pontosabb leírásai is a beszélőszervekről. Leonardo da Vinci meglepően pontos rajzokat készít a gégefőről, a hangszalagokról [52]. Az ő kezdeményezése után különösen Vesalius, Eustachius, Casserius, Fabricius és Kircherus idevonatkozó munkálatai [53] vitték előbbre az emberi beszédhang kutatását. Vesalius az anatómia és a boncolástudomány nagy megreformálója méltán híres munkájában (De humani corporis Fabrica) igen értékes ismeretanyagot és ábrákat nyújtott a hangképző szervek fiziológiájára, anatómiájára vonatkozólag is. (De Linguae musculis — Qvattuordecim figurarum Laryngis) (vö. 11. kép). Comenius nagyon jól ismerte Vesalius e művét is. Külön dolgozatban mutattam ki, hogy Comenius a pataki Janua és az Orbis Pictus néhány fejezetéhez szemléltetésül használt képeket Vesalius könyvéből vette át [54], Abban is Vesalius és a korabeli anatómusok (Comenius gyakran emlegeti őket) hatását kell látnunk, hogy Comenius meglepően pontos leírást nyújt a hangképző szervek anatómiájáról is. Az emberi 262