Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Berencz János: A példák felhasználása pszichológia oktatásunkban, különös tekintettel szocialista iskolareformunk alapelveire

viszont Rubinstein tankönyvéé jóval alacsonyabb. Ez a tény azonban nem szól Rubinstein tankönyvének szemléletessége ellen. Tyeplov könyvében ugyanis a példák zöme egyszerű illusztráló példa, viszont Rubinsteinnél igen magvas, mélyrehatóan elemzett példákkal találkozunk. b) A példasűrűség összefügg a tankönyv jellegével, az alkalmazott példák tárgyköre pedig részben a tankönyv jellegével, részben a szerzők speciális kutatási témájával is összefügg. (Pl. táblázatunkban Büchler R.-nek a testnevelési főiskolákon használatos tankönyve túlnyomórészt a sport és testnevelés köréből meríti példaanyagát, Artyómov tankönyve viszont, a szerző kutatásainak megfelelően, gyakran merít az idegen nyelvek tanítása, tanulása köréből.) c) A finomabb elemzés fontos kérdése az is, hogy melyik témánál, milyen tárgykörökből meríti a példát a tankönyv. A táblázatunkban szereplő hat terület is nagyobb differenciálást igényel a finomabb elemzéshez. így pl. az ún. „mindennapi élet" köréből érdemes lenne a munkával és a sporttal kapcsolatos példákat különvéve, elemezni. A termelő munkával, fizikai munkával kapcsolatban a régebbi tankönyvekben alig találunk példát, viszont az újabb tankönyvek — a szovjet művek nyomán — kezdenek szerepeltetni a munka köréből vett példákat. Felvethető azonban, hogy e példák aránya még mindig kevés ahhoz, amit e tárgykör fontosságához mérten — minden mesterkéltség, erőltetés nélkül — megérdemelne. Pl. a főiskolán jelenleg használatos felsőfokú tanítóképzőintézeti tankönyv mindössze egy példát alkalmaz a termelőmunka köréből (132. lapon, a készségfejlesztésről szólva), míg Rubinstein 1946-ban megjelent tankönyvében a mindennapi élet köréből vett példák mintegy egyharmada a termelőmunka köréből való. Ez utóbbi azonban még mindig nem valami túl magas arány, hiszen a termelőmunka példái itt sem haladják meg az egész példaanyag 3 százalékát. A művészeti példákat is érdemes lenne differenciáltabban szemügyre venni. E téren Tyeplov tankönyve foglal el kiemelkedő helyet. Igaz viszont, hogy példái egyoldalúak, mert túlnyomó többségük irodalmi és inkább utalásszerűén kerülnek sorra. Ritka a pszichológiai elemzés, magyarázat, megvilágítás. A pszichológia-tankönyvek többnyire mostohán bánnak a képzőművészeti és zenei példákkal. Egész ritkán szerepel a film példaként. (Előadásban pedig nélkülözhetetlen, fontos és hálás terület a filmek pszichológiai elemzése, felhasználása.) A táblázatunkban felsorolt művek közül legsokoldalúbban szerepelnek művészeti alkotások Rubinstein könyvében, aki viszonylag kedvezőbb, megfelelő helyet tud biztosítani a képzőművészeteknek is. A pszichológiai példák közül a speciálisan, példaként említett általános-, és gyermeklélektani megfigyelések, kísérletek szerepelnek. Külön említést érdemelnek a patho-pszichológiai példák, amelyek a felsőoktatásban, tudományos műben elmaradhatatlanok. E tekintetben didaktikailag talán legmintaszerűbb Rubinstein műve, aki nem öncélúan, vagy érdekességhajhászásként, hanem az ép idegrendszer, pszichikum mélyebb megértetése, a fiziológiai alapok gyökeresebb kimunkálása, az 24