Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Molnár József: Adatok népi demokratikus államunk iskolapolitikájának fejlődéséhez Heves megyébben

mi azt jól tudjuk, de néhány adat elég arra, hogy megsemmisítse ezt a valótlan állításukat. „Az 1956/57-es tanévben a munkásszármazású tanulók közül 15 kitűnő és 22 jeles eredménnyel érettségizett. Ugyanebben a tanévben a parasztfiatalok közül 13 ért el kitűnő és 24 jeles átlagot. Az 1958 59-es tanévben a munkásszármazású tanulók közül 15 kitűnő és 26 jeles eredményt ért el, a paraszt-szülők gyermekei közül 14 kitűnően és 13 jelesen érettségizett" [15]. Az 1950 51-es tanévben a középiskolai tanulók száma nappali tagozaton 2225, az 1959 '60-as tanév elején már 3534. A múlthoz viszonyítva megváltozott a tanulók származás szerinti összetétele is. Az 1950-es években általában 56—70 százalék között váltakozott a munkás és paraszt-származású tanulók számaránya. Nézzünk most meg néhány jellemző adatot a megye középiskoláira vonatkozólag. Nyolc középiskolája van megyénknek, ezek közül 6 általános gimnázium, 1 közgazdasági technikum, és 1 mezőgazdasági technikum. A középiskolai tantermek száma 107. Egy tanteremre 33 tanuló jut. A 8 középiskolában az 1959 60-as tanévben 177 tanár tanított. Egy nevelőre 18—18 középiskolai tanuló jutott. A középiskolák levelező és esti tagozatán az 1959 60-as tanévben 1338 dolgozó tanult. Az egyetlen Heves megyei felsőfokú intézmény az egri Pedagógiai Főiskola 10 éves működése alatt 5410 felsőtagozatos szakos-nevelőt adott népi demokráciánknak (1723 fő nappali és 3687 fő levelező tagozaton végzett) és ezeknek mintegy 60—70 százaléka munkás és parasztszármazású volt [16]. A második 5 éves terv előirányzása során Heves megye az iskolahálózat fejlesztése terén a következőket kapja: 118 új tantermet, új gimnáziumot Heves községben. Gyöngyös átalakítással új diákotthont kap, 320 férőhelyes gyermekotthont, melyhez hasonló csak egy lesz az egész országban, Kazincbarcikán. 1965-re az általános iskolások száma több mint 44 000 fő lesz, szemben az 1960-as 42 817 fővel. A VIII. osztályosok száma 4500 lesz tehát 300-al több, mint 1960-ban. 1965-re a középiskolák nappali tagozatán 1200-al többen fognak tanulni, mint 1960-ban, a levelező és esti tagozaton pedig az 1960. évi 1338-al szemben 2055-en tanulnak majd [17], Kultúrforradalmunk eredményei nem egyszerűen nagyarányú számbeli emelkedésről, hanem a művelődésnek mind tartalmában, mind pedig elterjedésében és hatásában olyan minőségű változásról tanúskodnak, amilyenre nincs példa eddigi történelmünkben. Az itt bemutatott néhány, de jellemző Heves megyei adat is azt mutatja, hogy megtörtük és felszámoltuk a volt kizsákmányoló és uralkodó osztályok műveltségi egyeduralmát, erőtelejesen növeltük dolgozó népünk műveltségének és szakmai ismereteinek, tudásának színvonalát. Csökkent a város és falu közti különbség. 242