Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Molnár József: Adatok népi demokratikus államunk iskolapolitikájának fejlődéséhez Heves megyébben

az iskolák államosítására vonatkozó (1948. XXXII. tc.) törvényjavaslatot. Heves megye dolgozói nemcsak közvetlenül a felszabadulás után. hanem az államosítás után, sőt — az Igazság és a Heves megyei Népújság cikkeit olvasva — meggyőződhetünk arról, hogy azóta is igen sokat tettek községeink új iskolákkal, illetve tantermekkel való ellátásáért. „Az egerszóláti iskolát az egri MDP szervezet 18 fős falujáró csoportja hozta rendbe" [2]. „A tarnaszentmiklósi szülői munkaközösség fuvarral, napszámmal és mintegy 9000 forinttal járult az iskola helyreállításához" [3]. ,,Az egri, gyöngyösi falujáró munkások vasárnapi szabadidejüket is feláldozva, megyénk különböző községeiben 35 iskolát hoztak rendbe" [4], Az 1937/38-as tanévben Heves megyében 199 népiskola volt, de ezeknek csaknem fele egy tantermes [5]. Az államosítás után az egy faluban lévő felekezeti iskolákat összevonták, és így számszerint most kevesebb, 178 általános iskola van, de míg 1937-ben csak 463 tanterem, addig 1960-ban 822 tanterme van megyénknek. 1937-ben a tanulók száma 28 825 és átlagosan egy tanteremre 62 tanuló jutott, addig ] 960-ban 42 817 az általános iskolai tanulók száma, és egy tanteremre 50 tanuló esik. 1950—60-ig 90 263 000 forintot fordított a megye iskoláinak építésére [6]. Modern, jól felszerelt emeletes iskolákat kapott: Selyp, Hatvan, Szűcsi, Ecséd, Gyöngyöspata, Petőfibánya Átány, Heves, Recsk, Karácsond, Gyöngyöshalász, Bodony st.b. községek [7]. Igen hűen tükrözi a Heves megyei iskolapolitika fejlődését az 1—2—3 tanulócsoportos, azaz a kisiskolák számának csökkenő tendenciája. Az 1950'51-es tanévben az 1—2—3 tanulócsoportos iskolák száma 71, 1954' 55-ben 57, az 1959/60-as tanévben 52 [8], Ugyancsak örvendetes tény az is, hogy a kisiskolák számának csökkenő tendenciája mellett emelkedik az osztott iskolák száma. Az 1950 51-es tanévben 43, az 1954/55-ös tanévben 80, az 1959/60-as tanévben pedig 94 az osztott iskolák száma. Ez a fokozatos, tervszerű és állandó fejlődés a megyei tanács művelődési osztályának céltudatos iskolafejlesztési politikáját igazolja. „Jelenleg megyénk 178 általános iskolájából teljesen osztott 94, részben osztott 32, egy-két-három tanulócsoportos 52 iskola" [9]. Népi demokráciánk oktatási reformjai lehetővé tették a továbbtanulást azok számára is, akiknek a múltban erre nem volt lehetőségük. Megyénkben a felnőttek közül évről-évre egyre többen kapcsolódnak be a levelező és esti tagozatra, hogy az általános iskola VIII. osztályát elvégezhessék. Az MSZMP Központi Bizottsága a VII. kongresszuson leszögezi erre vonatkozó álláspontját: „Szélesítjük azokat az oktatási formákat, a levelező oktatást, az esti iskolák rendszerét, amelyek a termelésben dolgozó fiatalok és felnőttek továbbtanulásának lehetőségeit biztosítják" [10]. Megyénkben az általános iskolák esti és levelező tagozatán átlagosan évente 3—400-an folytatják tanulmányaikat. 240