Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: Az írásjelek szerepe az általános iskolai anyanyelvi oktatásban

éppen ezek a példák bizonyítják, hogy a kettőspontnak is lehet erős érzelmi telítettsége. Zolnai ugyanis azt állapítja meg, hogy a kettőspont érzelmes versben, népdalban lehetetlen, mert túlságosan elvont formula, egy kihagyott ráutaló gondolatot pótol. De a kettőspont intellektuális szerepének jelhasználása is jelenthet igen erős érzelmi többletet. A Levél a hitveshez c. verset kell itt idéznem. A vers maga tiszta líraiság, csupa érzés. A költő azonban messzeszakadt otthonától: túl három vad határon. S ez a tény kijózanítja: vad férfiak fegyvert s hatalmat érő nyugalma nyugtat s mint egy hűvös hullám: a 2x2 józansága hull rám. Az ész eluralkodását az érzelmek fölött talán nem is lehetne tökéletesebben kifejezni! A továbbiakban megállapítja azt is Zolnai, hogy a modern intellektuel-lírában annál gyakrabban találkozunk a kettősponttal, mint a sor igen eleven hatástkeltő eszközével, a kimaradt kötőszó és a ,,hogy" kötőszó pótlásaként [23]. A tömörségre való törekvés valóban gyakran alkalmaztatja ez a formát. — — — Csák várak és sunyítok; kezemre ütnek-é a régi mesterek? (Bűntudat.) 6. Zárójel. A zárójelnek is van Radnóti költészetében értelem — és érzelemelkülönítő szerepe egyaránt. Költészetének kezdetén is találkozunk már a zárójel alkalmazásával, de eleinte csak öncélúan, a közbeékelt, jelkiáltás elkülönítésére, keresetten, erőltetetten: Az égen egy helyen látni még, (csikók! kacsáik és szeretők!) hogy olyan, mint kedvesem szeme kéikje! (Zaj, estefelé.) Majd szerepel a zárójel párhuzamos szerkesztésben, az egyes párhuzamos részek elkülönítésére, mint pl. az Olasz festő c. versben. Jelentkezik a zárójel az időbeli különbség érzékeltetésére is, pl. Július c. versében, amelyikben leírja, hogy a júliusi hőségre hirtelen vihar következik; a felhő a száját nagyratátó kertbe lép; Körültelkint ott, pislant komolyan, villogó zápor zuhan belőle és mint hulló szög. a csöppje olyan. * (Elállt az eső s a szűk csatornán víz zúg. Visszatér és hajladozva jár a gyönge fény a fa ormán.) (Július.) Lélekzetem gyorsan tünő ködöt leheli az ablakon; homálya holdja egyre nő, ahogy magamat faggatom. 175