Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Chikán Zoltánné: Az írásjelek szerepe az általános iskolai anyanyelvi oktatásban

engedi, hogy hangunkat emeljük, hanem arra kényszerülünk, hogy állandóan csak az alaphang körül mozogjunk. Ez a mély monotonság is az egyhangú bánat érzékeltetése. íme, a legegyszerűbb, legközönségesebb írásjel is mennyi érzelmi telítettség hordozója lehet! 2. A pontok egymásutáni alkalmazása, a három pont Zolnai szerint ,,a leggyakoribb, de a legolcsóbb íráseszköze a költőknek, akik könnyen azt hihetik, hogy a gondolatszegénységet három ponttal pótolni lehet" [21]. Ez az írásjel Radnótinál csak igen ritkán jelentkezik, de akkor hatalmas intenzitással. Kolumbusz c. versében pl. milyen sokat mond vele, midőn a kétségek közt vergődő Kolumbuszt állítja plasztikus képben elénk: Tévedne Rodrigó? Lehet,.. S szűk lesz a torlka. Dehát a fűcsomók nem földközelt mutatnak? A három pontnak itt erős érzelemjelölő szerepe van: a letörtséget, kétséget érzékelteti. Hasonló hangulaltú, de még erőteljesebb ez a hatás az A la recherche c. versben. Ezt a verset Radnóti 1944-ben írta, a „jajjal teli Szerbia ormán", a Lager Heidemanban, „Zagubica fölött a hegyekben". — Mély fájdalom, teljes kiábrándultság, sőt szinte már fásultság vesz erőt a költőn. Visszaidézi a régi szelíd estéket, a költő-jóbarátokat, kikkel egykor megosztotta az alkotás örömét, de kiknek szívén ma már Ukrajna, Hispánia, Flandria földje. Hová lettek ők? Voltak, akik fogukat csikorítva rohantak a tűzben — — — Volt, ahová lepecsételt marhakocsikban utaztak — — — S volt, ahová önként menték, fegyverrel a kézben — — — S volt ahová... míindegy. Mindegy, hiszen mit is tehet a költő a világ aljasságával szemben! Fájdalmas belenyugvás a meg változhatatlanba. . . A költő nem is tartja érdemesnek befejezni a gondolatot. (Az 1922-es helyesírási szabályzat ezt az írásjelet igen találóan ,,félbeszakítójel"-nek nevezi: 259. pont.) 3. A vessző. A vessző is inkább értelmet, mint érzelmet jelöl. Ebből a szempontból sok példát ragadhatnánk ki Radnóti költészetéből, mivel azonban itt elsősorban az írásjelek használatának érzelmi vonatkozásai kerülnek szóba, így csak egyetlen példát idézek. Háborús napló c. versében így ír Radnóti: Ritkán, ha dolgozol, félig és félve ülsz asztalodnál. Itt a vessző alkalmazása a „ritkán" határozót elválasztja az első mondattól és a másodikba utalja, ami annyit jelent, hogy nem a költő munkakedvében van a hiba, hanem az alkalmakban: nem az a baj, hogy ritkán dolgozik, hanem az, hogy ritkán jut hozzá ahhoz, hogy leüljön asztalához. 4. A pontosvessző. Zolnai azt állapítja meg, hogy újabb irodalmunkban kihalófélben van. Költök legfeljebb archaizálva használják [22]. 172