Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Somos Lajos: Az eldöntendő kérdés, mint didaktikai probléma

összefoglalás Az eldöntendő kérdés lényegét tekintve, választás, értékelés elé állítja a tanulót, s a lehetőségei?:, illetve a helyes döntés felismeréséhez egyfelől igen pontosan megfogalmazott, határozottan kialakított ismereteket, másfelől alapos elemzést, az azonosságok és különbségek felismerését, nagyobb összefüggésekben való gondolkodást kíván. A kérdésre adott felelet formáját tekintve, lehet igen vagy nem, de válaszolhatunk rá a kérdezett szóval is. A diszjunktív kérdés esetében, mikor két dolog közül kell kiválasztani a helyeset, a felelet sem igen, sem nem nem lehet. Ilyenkor a helyesnek ítélt fogalommal válaszolunk. Harmadik eset is lehetséges a válaszadásban: „Nem tudom", „Nem vagyok benne bizonyos". Az eldöntendő kérdés a tanítás minden fő mozzanatában alkalmazható. Pedagógiai értékét az szabja meg, hogy a tanulók meg tudják-e indokolni válaszukat, vagy nem, ezért helyes, ha indokolásra felszólító kérdést vetünk fel a válasz megadása után. Helyességének legfőbb kritériuma az, hogy a tanulókat valóban döntés elé állítsa, és hogy erre a döntésre a tanítás általános és konkrét feladatai szempontjából valóban szükség legyen. A felvetett kérdés eldöntésében biztosítani kell a tanulók önállóságát. A kérdés semmiféle formában ne tükrözze a kérdező álláspontját, vagy azt, milyen választ szeretne kapni. Képessé kell tennünk a tanulókat, különösen az értékelést igénylő kérdések esetén arra, hogy szubjektív érzéseiktől függetlenül is tudjanak helyes következtetéseket levonni. Ez nemcsak a valóság törvényeinek, legjellemzőbb tulajdonságainak helyes megismerését teszi lehetővé, hanem a valóság tényeinek és törvényeinek tiszteletére is tanít. Amikor az eldöntendő kérdés legfőbb kritériumát abban jelöltük meg, hogy a tanulót tényleges és a tanítás folyamata szempontjából szükséges döntés elé állítsa, ugyanakkor azt is kimondtuk elvileg, hogy kerülnünk kell azokat az „eldöntendő kérdéseket", amelyek csak formájuk szerint azok, de a tanításban semmi lényeges funkciót nem töltenek be, amelyeknél akár az „igen", akár a „nem" kimondásához nincs szükség gondolkodásra. IRODALOM [1] A tanítási óra. A Pedagógus Továbbképzés Füzetei. Összeállította Szokolszky István. [2] Dr. Rónai Béla—Dr. Terescsényi Ferenc: A magyar nyelvtanítás módszertanának vázlata. 1959. Jegyzet a pedagógiai főiskolák számára. [3] Nagy Sándor: Az oktatás elmélete. Tankönyvkiadó, 1960. [4] Forgách Géza: A kémia oktatásának módszertana. 1954. Jegyzet a pedagógiai főiskolák számára. [5] Kairov: Pedagógia. Tankönyvkiadó. Budapest, 1954. [6] Pedagógia a pedagógiai gimnáziumok számára. 1950. A könyv Jeszipov— Goncsarov hasonló című könyvének fordítása. 16