Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Dr. Bakos József: Comenius és Vesalius (Adatok a nyelvi nevelésben használt szemléltetés történetéhez)

Dr. BAKOS JÓZSEF tanszékvezető főiskolai tanár: COMENIUS ÉS VESALIUS (Adatok a nyelvi nevelésben használt szemléltetés történetéhez) Ismeretes, hogy Comenius, a XVII. század e kimagasló szelleme, a kiváló pedagógus és filológus hazánkban, Sárospatakon is működött 1650—54-ig. Az itt töltött időszak Comenius életének egyik legnyugodtabb, alkotásokban pedig egyik leggazdagabb korszaka volt [1], Pataki működésének nemcsak pedagógiai, hanem egyetemesebb művelődéstörténeti jelentőségét is ki kell emelnünk. Pataki éveiben készült tervezeteiben, tankönyveiben és a latin iskola osztályait megnyitó beszédeiben nemcsak az iskolai oktatásban eddig tapasztalt hibákra mutat rá, és nemcsak a korholás hangját üti meg, hanem a pedagógiai követelmények újraértékelésében új használható eszközöket és módokat is teremt. Nemcsak elméleti síkon hirdet harcot a skolasztikus tanítás, a dogmatizmus és a verbalizmus ellen, hanem modern, új módszereket és pedagógiai elgondolásokat is felhasználó és érvényesítő tankönyveket ír és ad a gyakorlat mezején dolgozó tanítótársai kezébe. Pataki éveinek értékes eredményei, az Orbis Pictus, a Schola Ludus, a pataki Vestibulum és Janua mind-mind annak a modern pedagógiai elvnek és gyakorlatnak a szószólói és használható eszközei, amelyekben egyrészt harcot indít az öncélú nyelvi képzés ellen, másrészt megmutatja a modern nyelvi nevelés új távlatait is. E pataki alkotásokban érvényesülő sok új, korszerű és haladó pedagógiai elv és szempont közül ebben a keretben csak egyre kívánjuk most az érdeklődés fénycsóváit vetni. Pataki éveinek elméleti elgondolásaiban, tankönyveiben és tanítási gyakorlatában különösen erőre kapott az az elv, hogy az ifjúságot logikus, értelmes és önálló gondolkodásra úgy kell nevelni, hogy a dolgok velejével és nem „a szavak és vélemények héjával" kell megterhelni. Ezért a szavak tanulását össze kell kapcsolni a tárgyi ismeretek nyújtásával. A nyelv tanítása ugyanis nem öncélú munka. Igazi célja egyrészt, hogy a nyelvet alkalmassá tegye a tárgyi, reális ismeretek, a műveltségi javak közvetítésére, másrészt, hogy fejlessze az ifjak beszédkészségét, mélyítse nyelvi kultúráját és finomítsa kifejező képességét [2], A logikus gondolkodásra nevelés előfeltétele, hogy a nyelv az értelemmel párhuzamosan fejlődjék és csiszolódjék. Ezért kárhoztatta Comenius azt, az iskolában hosszú ideig uralkodó hibás eljárást, hogy a ta135