Az Egri Pedagógiai Főiskola Évkönyve. 1961. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; Tom. 7)

I. Tanulmányok a nevelés és oktatás kérdéseiről - Nagy Ferenc: A körsorok tárgyalása a főiskolai geometriai anyagban

kus körsor centrálisához, határesetben egybeesik vele, tehát egyenes lesz, az inverzió pedig tengelyes tükrözésbe megy át. Ezért mondható, hogy az inverzió körre való tükrözés. Megemlíthető még, hogy az alappontok a hiperbolikus körsor köre­in is transzformációval kapcsolhatók össze. A legkisebb kör középpont­ja körül 180 -os elforgatással (ez az előbbi tengelyes tükrözés), a na­gyobb körök középpontjai körül mind kisebb szögben történő elforga­tással, a hatványvonalon pedig eltolással vihetők át egymásba. 4. A koordináta-geometriából is nézzünk néhány egyszerű példát. A középponti helyzetű kör egyenletében: 9 I 9 2 x + y- = r ha r-t változtatjuk, akkor koncentrikus köröket kapunk. Az r paramé­terhez tehát koncentrikus körsokaság tartozik. Ezt hasonlósági transz­formációnak tekinthetjük. Az általános helyzetű kör egyenletében: (x —a) 2 + (y — b) 2 = r­három paraméter van. Az r jelentését említettük, a és b geometriai je­lentése párhuzamos eltolás. Ha a paraméterek között a következő ösz­szefüggés van: a = b = r, akkor a következő hiperbolikus körsereget jelenti az egyenlet. (12. ábra.) Ha a = r és b = 0, akkor parabolikus körsort állít elő az egyenlet. (13. ábra.) 104

Next

/
Thumbnails
Contents